Elérkezik a tarlóhántás ideje, néhányan könnyű módszerrel szabadulnak meg az általuk problémának tartott növényi maradványoktól, a szalmától. Miközben tisztában vannak azzal, hogy földjeink egyre kevesebbet teremnek, költséges a megmunkálásuk, egyre nehezebben adnak értékben többet, mint amennyit ráfordítunk — mégsem tesznek ez ellen semmit. Leginkább azért nem, mert rengeteg tévhit övezi ezt a munkafolyamatot. Épp ezért lerántjuk a leplet az 5 leggyakoribb tévhittel kapcsolatban:
1. A tarlóbontás lassú folyamat
TÉNY: felégetni a területet kevesebb időt igényel, mint a tarlóbontás. Az égetés ugyanakkor egyet jelent azzal, hogy értéket égetünk el. Viszont vannak megoldások, amelyekkel megtartható a tarlóban 
rejlő érték, és még a tarlóbontás is felgyorsítható. Például a Phylazonit tarlóbontó készítménye meggyorsítja a lebomlást, és akár 4-8 hétre csökkenti azt. A termékben lévő cellulózbontó baktériumok a növényi maradványok (pl. a felaprított szalma, gyökér, stb.) lebontása révén, komoly mennyiségű (a konkrét számokért olvass lejjebb!), természetes tápanyaggal tölthető fel a talaj.
Továbbá az sem mellékes, Phylazonit használata során a benne lévő nitrogénfixáló baktériumok a levegő nitrogénjének lekötése révén akár 30-60 kg/ha nitrogén hatóanyaggal, a foszfátmobilizáló baktériumok pedig a talajban lévő, nem felvehető vegyületekben található foszfor lebontásával 30-60 kg/ha P2O5 hatóanyagot biztosítanának a következő évre tervezett növénykultúrának. Ezen lehetőséggel élve hatóanyagban számítva összesen akár 85-125 kg/ha nitrogén, 65-125 kg/ha foszfor és 64-77 kg/ha kálium hatóanyagot juttathatnánk a talajba, ha céltudatosan gazdálkodnánk a rendelkezésünkre álló növényi maradványokkal: a tarlómaradvánnyal, a szalmával, a pelyvával, ami aratás után marad a földünkön.
2. Ha beszántják a földbe, lebomlik magától is a szármaradvány
Ez a másik legnépszerűbb technika vetés előtt. Ha nem volt felégetve a tarló, akkor egész egyszerűen az anyatermészetre bízzák a bontást, és beszántják. A gondolatmenet helyes LENNE, mert így nem égetik el az értékes tápanyagokkal teli szármaradványokat, UGYANAKKOR mégsem az, mert így komoly veszélyeknek tehetik ki a földjüket. Hiszen a simán beforgatott maradvány nem bomlik le, ez pedig azzal járhat, hogy különböző gombákkal fertőzheti el a talajt a rothadóban levő tarló. Végső soron ezzel pedig többet árt a gazda a földjének, mint azzal, ha semmit nem csinált volna.
3. A tarlóbontás költséges
A tarlóbontást leginkább egy befektetésnek lehet felfogni. Köztudott, hogy semmi nem termel hasznot, ha nincs befektetett tőke, és/vagy munka, és/vagy idő. Bizonyított, hogy a tarlóbontó ára arányosan csökkenti a talaj „feltöltésére” szánt műtrágya költségeit vetés előtt. Hiszen azzal, ha szakszerűen bontják a maradványokat 55-65 kg/ha nitrogén, 35-65 kg/ha foszfor és 64-77kg/ha kálium nyerhető ki 5 t/ha termés utáni tarlóföldön. Ezzel természetes úton biztosítunk tápanyagot a földünknek, ami később a termés minőségén is meglátszik majd.
4. Nem érdemes tarlóbontó baktériumkészítményre költeni, mivel az is csak műtrágyával párosítva képes tarlót bontani
Az ukrán piacon kapható tarlóbontó készítmények közül EGYEDÜL A PHYLAZONIT TARLÓBONTÓ készítménye képes úgy bontani a növényi maradványokat, hogy nem igényel semmilyen hozzáadott műtrágyát. Azért, mert e termék esetében ezt a feladatot a cellulózbontó baktériumok látják el. Ez pedig nem kis mértékben jelent költséghatékonyabb megoldást a vele konkuráló termékekkel szemben.
5. A tarlóbontás felesleges, elhanyagolható munka
Az ilyen képek többet érnek ezer szónál. Senki sem várhatja el azt, hogy a talaj éveken át hozza a nagy és minőségi termést, anélkül hogy visszatöltenék a kivett tápanyagot. Jóllehet az ukrán termelők el vannak kényeztetve, mivel az ország középső és déli vidékein lévő csernozjom termőképessége párját ritkítja világszerte. De ez sem jelenti azt, hogy kizárólag műtrágya használatával ez a jelenség hosszú távon fenntartható.