Szikes talajokon is kimagasló eredmények – termelői vélemény

Dacára a szikes talajokon való gazdálkodásnak, a kedvezőtlen időjárási feltételeknek, a mezőtárkányi Fauna Zrt. mezőgazdasági ágazatvezetője mégsem panaszkodik, hiszen a környékbeli gazdaságoknál jószerint ötödével jobb eredményeket érnek el. A repce például 3,6 tonnát produkált hektáronként, ami errefelé kimagasló hozamnak számít – és ez javarészt a Phylazonitnak köszönhető.

 

Az Észak-magyarországi Mezőtárkányon, a Fauna Zrt. központjában találkozunk Kelemen Józseffel. A társaság az 1600 lelkes község határában gazdálkodik. Elsősorban mezőgazdasági termeléssel és szolgáltatással foglalkoznak, 1200 hektáros területükből 980 hektár intenzíven művelt szántóterület, a többi gyep.

 

– Milyen természeti feltételek mellett gazdálkodnak?

– Ez a vidék egykor a Tisza árterülete volt, így sok a szikfoltos tábla, amelyek egy része genetikailag alakult ilyenné, másutt a korábbi évek-évtizedek rossz agrotechnikája miatt szikesedett el. Jellegzetes hiba volt, hogy a kilencvenes évek elejéig sok gyepet feltörtek és szántóföldi művelésbe vontak, pedig ezek a területek nem véletlenül voltak gyepek. Itt a szik újra és újra kivirágzott, amit szinte lehetetlen eltüntetni.

Ezen kívül az éghajlati adottságaik sem igazán kedvezőek. Kevés a csapadék, ahogy mondani szokták errefelé, “csak négyévenként van olyan esztendő, amikor az Isten épp’ akkor ad esőt, amikor arra a növénynek is szüksége van”.

– Mi okozzá az Önök számára a legnagyobb fejtörést?

– A szikes talajok. Sajnos errefelé sok az olyan talaj, ahol nagyon kevés az idő arra, hogy a földterületet optimális kultúrállapotba hozzuk. Itt a talaj szinte csak pillanatokig alkalmas a művelésre: vagy túl nedves, vagy túl száraz, például a jó minőségű magágy kialakításához.

– Mióta használják a Phylazonit készítményeket?

– A Fauna Zrt. mezőgazdasági ágazatában négy éve használják a Phylazonitot. Az „ismerkedést” a Tarlóbontó készítménnyel kezdtük, ami nálunk azért különösen fontos, mert a szármaradványt a legtöbb területen a táblán hagyjuk, és csak annyi szalmát takarítunk be, amennyire a szarvasmarhatelepnek szüksége van. Az első időszakban azt tapasztaltuk, hogy azok a táblák, ahol a baktériumkészítményt alkalmaztuk, látványosan jobban teljesítettek. Az elmúlt egy-két évben a Phylazonit területi képviselőjével méréseket is végeztünk, így igazolást nyert, hogy a szármaradványok a kezeletlen területekhez képest szembeötlően jobban lebomlottak. Tavaly és az idén is már a teljes repce, kukorica és napraforgó vetésterületünkön használjuk a Tarlóbontót.

– Milyen eredményeket tapasztaltak eddig?

– A talaj szerkezetére tette a leglátványosabb hatást. Ha kimegyek egy olyan, baktériumtrágyával kezelt táblára, ahol legutóbb öt éve végeztünk talajlazítást, most, a legnagyobb forróságban is le tudom szúrni a gazdászbotot. Már egy-két évnyi Phylazonit-használat után morzsalékosabb lett a talaj, a víznyomásos területeink pedig töredékükre csökkentek. Ahol régebben tavakban állt a víz, most vígan zöldell az állomány. Ha a tavaszi esőzések után csillog is itt-ott a víz, az hamar elszivárog, nincsenek vízállásos területek. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a Phylazonit egyértelműen javította a talaj szerkezetét.

“A legnagyobb forróságban is le tudom szúrni a gazdászbotot”

 

– A talajokra tehát nagyon kedvezően hatott az anyag, de milyen hatással volt terméshozamra?

– Érezhető a változás a hozamok terén is. Repcénél az átlagos termésátlag 3 tonna/hektár volt. A Phylazonit használatának bevezetése óta már megszokottá váltak az ennél jóval magasabb hozamok. A repce az idén 3,6 tonna/hektárt produkált. Ez a környező gazdaságok eredményeit jó 20 százalékkal meghaladó, már-már kimagasló termésátlagnak mondható – és ugyanez igaz a többi növényre is. Ez az okszerű fajtaválasztás mellett javarészt a baktériumos talajoltásnak, a Phylazonitnak, valamint a talaj igényeinek legjobban megfelelő agrotechnikának köszönhető. A növényállomány egészségesebb, ellenállóbb a betegségekkel szemben, gyorsabban fejlődik, jobban telel. Ezért ma is jó döntésnek tartom, hogy a technológiánkba illesztettük a phylazonitos szárbontást. Éppen tegnap este hívott fel egy szomszéd gazda, és arról érdeklődött, hogy szerintem érdemes-e belevágni a Phylazonit használatába. Hát én mindenkinek csak ajánlani tudom. Az időjárás és a piac hatásainak persze továbbra is ki vagyunk téve, de ami rajtunk múlik, azt megtesszük a minél jobb és biztonságosabb eredményekért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.