Nekem jó a talajom. Miért költsek pénzt talajvédelemre?
A talajvédelemmel azért kell törődnünk, mert a napjainkban termesztett növényfajták genetikailag nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek, mint amennyit ezekből általában realizálunk. A fajták termésátlaga így számottevően növelhető a megfelelő agrotechnika és talajvédelemre alkalmas készítmények alkalmazásával. A talajoltó baktériumok több biofaktort is termelnek, például B-vitamin csoportot, amelyek ellenállóbbá teszik a növényeket a betegségekkel szemben, valamint növelik a növények szárazságtűrését is. A másik ilyen biofaktor-csoportot a növények növekedésére ható különböző hormonok alkotják. Ezek az anyagok – például az auxinok, citokininek és a gibberellinek – fokozzák a növények növekedéserélyét, illetve javítják az érési folyamatokat is. Ezek az anyagok hasznosak például keléskor, mivel segítségükkel gyorsabban nőnek a zsenge növények, így kevésbé érzékenyek a kártevők támadásával szemben.
Miért jelent megoldást a Phylazonit baktériumkészítmény a talajjavításban?
A talaj, a növény és a talajlakó mikroorganizmusok között szoros kapcsolat van. A rendszer egyes elemei dinamikusan kapcsolódnak egymáshoz, kölcsönösen meghatározva az életfolyamatok aktivitását és részben a talaj fizikai állapotát is. A Phylazonit talajjavításra alkalmas hatásai ezeket az igényeket szolgálják.
Általános a kutatók azon véleménye, amely szerint fokozott figyelmet kell fordítani a talajok mikroorganizmusokkal való injektálására. Érveik mögé gazdasági, ökológiai és környezetvédelmi meggondolások tömegét sorakoztatják fel.
Bizonyított, hogy a gyökerek a megtermelt szerves anyag jelentős részét (egyes mérések szerint akár 35%-át is) kiválasztják a rizoszférába (ami híd a növény és a talaj között). A kiválasztott szerves anyagok zöme szerves sav, főként almasav, illetve citromsav. A kiválasztott savak feladata a talaj nehezen oldódó tápanyagainak oldhatóvá, ezzel együtt a növény számára felvehetővé tétele. A kiválasztott szerves anyag mennyiségét az általános talajviszonyok, így a talajélet határozza meg. Aktív talajélet esetén a mikroorganizmusok savkiválasztása is jelentős, amivel tehermentesítik a kultúrnövényt. Az aktív talajélet esetén mért termésgyarapodás egyik oka az, hogy a növénynek kevesebb szerves anyagot kell a környezetbe juttatnia a tápanyag felvétele érdekében.
A talajlakó mikroorganizmusok sűrűsége a gyökerek közelében sokkal nagyobb, mint attól távolabb. Ez mindenképpen a kölcsönös egymásrautaltságot bizonyítja. Egy gyökérszakaszon belül is jelentős eltérések vannak, de a csúcsa körül koncentrálódik a mikroorganizmusok többsége, mivel bármely gyökér 1,5-2,0 cm-es csúcsi része az, amely a szerves anyagok többségét kiválasztja.
A mikroorganizmusok a növény, ezen belül a gyökérzet növekedését több úton befolyásolják.
A legtöbb növénynövekedést-elősegítő baktériumnak jelentős a hormontermelése. Ez fokozza a gyökér tömegét, ezzel növeli a növény szárazságtűrését, de javítja a növény tápanyagellátását is azáltal, hogy a nagyobb gyökérzet jobban képes feltárni a talaj tápanyagkészletét és nedvességtartalmát.
A Phylazonit által elérhető talajjavítás üzenete tehát a következő: a mai kor termelője fel kell, hogy figyeljen a baktériumtrágya fontosságára. Magyarán: ezt nem a műtrágyával szembeni konkurenciának kell tekinteni. A Phylazonit és az általa elérhető talajjavítás szószólói nem a műtrágya ellen kampányolnak. Éppen ezért nem is szabad a régebbi megoldással összehasonlítani, hiszen a műtrágya baktériumtrágya nélkül csak félkarú óriás, de a műtrágyára is szükség van a növények tápanyagellátásban.
Jól példázza ezt a következő hasonlat: amikor építkezünk, akkor nem a tetőtől kezdjük építeni a házat, hanem az alapozással. Amíg nincsenek meg az alapok, amíg nincsenek ott a talajban azok a parányi, szabad szemmel nem látható élőlények, amelyek hasznosítani tudnák, akkor a műtrágyát is hiába szórjuk ki, mert nagy része kimosódik, elillan a termőföldjeinkből, s nem lesz belőle elegendő felvehető tápanyag.
A Phylazonit baktériumkészítmény és annak talajjavító hatása a ház alapja a fenti hasonlattal élve!
A természettel büntetlenül játszani nem lehet. A megfelelő számú hasznos mikroorganizmus nélkül a műtrágya sem hasznosul megfelelő mértékben. Éppen ezért, tisztelt termelő, Önnek is előbb a talajjavításról kell gondoskodnia mindezt megteheti a Phylazonittal!
Phylazonit által elérhető talajjavítás azért szükséges, mert:
– karbantartja a talajt;
– növeli a hasznos, illetve háttérbe szorítja a káros mikroorganizmusokat;
– kedvezően befolyásolja a termés minőségét
– csökken a nehézfémsók felvétele;
– javul a hasznos mikroelemek feltáródása
– növekszik a talaj tápanyag-szolgáltató képessége;
– javul a talajszerkezet;
Míg egymagában használva a műtrágya:
– savanyítja a talajt;
– pusztítja a talajban lévő hasznos mikroorganizmusokat;
– növeli a nehézfémsók felvételét;
– csökken a talaj szerve tápanyag-szolgáltató képessége;
– romlik a talaj szerkezete.
Miért használjak Phylazonitot a műtrágya mellett?
A baktériumtrágya azért szükséges, mert a műtrágya korlátozott célt szolgál. A műtrágyázás során ipari úton előállított anyagokat juttatunk a talajba, amelyek egy vagy több, a növény számára szükséges tápelemet tartalmaznak. A műtrágyázás csupán a növény igényének kielégítése egyes tápelemek tekintetében, nem pedig a talaj termékenységét elősegítő komplex biológiai folyamatok szabályozása. Ez már baktériumtrágya használatát igényli. Műtrágya használatával a terméseredmények jelentős növekedése érhető el, de csak akkor, ha azok hatóanyagai a növény számára felvehetőek és a talajélet megfelelő. Ehhez oldószerre, szerves agyagokra, illetve a mobilizáláshoz, feltáródáshoz mikrobiális közegre van szükség. Mindezt a baktériumtrágya képes biztosítani.
Az egyoldalú, illetve túlzott műtrágyázás a baktériumtrágya használata nélkül több negatív hatást is eredményezhet. A csupán néhány tápelemre kiterjedő műtrágyázási gyakorlatban a növények hiányt szenvednek a nélkülözhetetlen egyéb tápelemekben. A talajban lévő tápanyagoknak csak egy része van olyan kémiai formában, amit a növény fel tud venni. A tápanyagok részben kötött, a növény számára elérhetetlen formában, amolyan tápanyag-raktárkészletként vannak jelen. Amellett, hogy a mesterségesen bevitt tápanyagok egy része elillan, kimosódik, jelentős része e „raktárba” kerül. A növény számára közvetlenül felvehető formában a talaj teljes tápanyagmennyiségének csak kevesebb, mint 5%-a található. A raktárkészlet átalakítása tápanyag-fajtánként eltérő arányban valamilyen kémiai vagy biológiai mechanizmus során mehet végbe. A biológiai átalakulás pedig elsősorban a talajban élő baktériumok részvételével történik, amelyek számát, s ezzel a talajban felvehető tápanyagok arányát a talajoltás segítségével befolyásolni tudjuk. Íme, miért kell a baktériumtrágya a talajnak!
A mai magas műtrágyaárak mellett különös figyelmet érdemel, hogy a baktériumtrágya használatával a gyakorlatilag ingyenesen rendelkezésre álló tápanyagforrást hasznosítjuk. A Phylazonit baktériumtrágya további előnye, hogy felhasználási mennyiségét nem korlátozzák a nitrátérzékeny területekre vonatkozó mennyiségi megkötések.
Mi a különbség a Phylazonittal végzett talajjavítás és a műtrágya használata között?
Az intenzív növénytermesztéssel egyidejűleg megjelent műtrágyákat az akkoriban még magas számban lévő mikroorganizmusok megfelelően tudták hasznosíttatni, így ipari tápsók számára megfelelő tápanyagforrásként szolgáltak a növény számára.
Ám az intenzív műtrágyázásnak betudhatóan talajaink termőföldjeink savanyodásnak indultak, elszegényedtek, radikálisan csökkent a mikroorganizmusok száma. Manapság egyre nagyobb műtrágyaadagok alkalmazását követeli meg a termésátlagok szinten tartása, mivel lényegesen alacsonyabb a hasznos baktériumok száma és ezáltal a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, illetve megnövekedett a káros nehézfémsók felvétele.
Mindebből kiderül, hogy vissza kell állítanunk az optimális (lehető legjobb) talajéletet, vagyis a mikroorganizmusok megfelelő számát! Erre leginkább a talajjavításra szolgáló baktériumtrágya-készítmények alkalmasak.
A modern mezőgazdasággal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a kemikáliák mennyiségének csökkentése. Ez nem csupán a növényvédő szerek felhasználásának csökkentését jelenti, hanem a műtrágya-felhasználás optimálissá tételét is.
Miért használjak szervestrágya mellett Phylazonitot?
A Phylazonit hatása ott kezdődik, ahol a hagyományos szerves trágya hatása véget ér. A szerves trágyák a tápanyag-gazdálkodás fontos eszközét jelentik azáltal, hogy növelik a talaj humusztartalmát, szerves tápanyagokkal látják el a talaj flóráját és faunáját, illetve egyúttal elvégzik a növények mikroelemekkel való ellátását is. Azonban ha a talajélet nem megfelelő akkor a szerves trágyák nem megfelelően bomlanak le és a benne lévő tápanyag nem tud kellő képen és kellő időben hasznosulni a növény számára.
A szerves trágyákban lévő mikroorganizmusok nem talajlakó élőlények ezért ezen mikrobák jelenléte a növény számára közömbös, mindenképp szükség van olyan talajlakó baktériumok munkájára amely a szerves trágya tápanyag készletét a növények számára hozzáférhetővé alakítja. Ilyen baktériumok találhatóak meg a Phylazonit készítményekben.
Nekem tömörödött a talajom. Miért segít, ha Phylazonitot használok talajlazítóként?
Talajlazító hatása miatt feltétlenül szükséges a Phylazonit használata.
Az egészséges talajéletű területeken az önszabályozó képességgel rendelkező mikroorganizmusok közössége képes kompenzálni az időjárás, a kemikáliák és a művelési hibák okozta kedvezőtlen körülményeket, így helyreállhat a talaj biológiai egyensúlyi állapota. A legyengült, aktív mikrobiológiai sokszínűségét elvesztett, tömörödött, levegőtlen talaj azonban nem képes erre. Az intenzív növénytermesztés következtében egyre nagyobb mennyiségben termelődő növényi szármaradványok jó esetben tápanyagforrásként szolgálhatnának, de egy leromlott talajban csak évek alatt bomlanak le, eközben táptalajt szolgáltatnak különböző kórokozóknak. Ezért célzott baktériumtrágyás kezelések alkalmazásával növelnünk kell a talajéletet. Az aktív talajélet hatására a baktériumok által kiválasztott anyagok mintegy „természetes ragasztóként” egymáshoz kötik az apró talajszemcséket és nagyobb méretű aggregátumokat, „talajrészecskéket” hoznak létre így járulva hozzá a morzsalékos talaj kialakulásához. A levegőtlen viszonyok között a talajban lezajló folyamatok közül az erjedés dominál, és toxikus anyagok halmozódnak fel. Háttérbe szorul a humuszképződés és a tápelemek felszabadulása.
Ha az összes szármaradványt apróra szecskázva beforgatjuk a talajba, megfelelően elbontatjuk azt, akkor azzal nem csak könnyen felvehető tápanyagban gazdag, de kórokozókban és kártevőkben szegényebb környezetet is biztosítunk a termesztett növényünk számára, illetve a termőföld láthatóan morzsalékosabb szerkezetű lesz, jól vezeti és tárolja a szükséges vizet.
Miért kell Phylazonit a szántóföldi növénytermesztéshez?
A napfényen és az oxigénen kívül mindössze 2 dolog kell ahhoz, hogy jó termése legyen!
Dr. Kádár Imre Magyarországon elvégzett tartam kísérletei szerint a szervesanyag visszapótlás nélküli parcella néhány év elteltével a műtrágyás tápanyag-visszapótlás ellenére is radikális (nagymértékű) terméscsökkenést, vagyis talaj regressziót (visszafejlődést) mutatott. Számítások szerint megfelelő nedvesség jelenléte esetén feltételezhető, hogy a talajba visszakerülő szénmennyiség (szármaradvány), egyenes arányban van a terméshozammal.
Vagyis, a jó termés egyik legfontosabb feltétele a talaj nedvesség- és szervesanyag-tartalma! Míg szárazabb időben az éltető esőért, sajnos, csak imádkozhatunk, addig a talaj szervesanyag tartalmát képesek vagyunk növelni! A Phylazonit cellulózbontó képességének köszönhetően értékes tápanyagokká alakítja az évekkel korábbi szár- és gyökérmaradványokat is. Emellett a baktériumok szerves savakat bocsátanak ki magukból, hogy a kötött állapotú ásványi anyagokat feloldják. A mikroorganizmusok által oldékonnyá tett tápanyagokat a növények is könnyebben veszik fel.
Mit veszít, ha nem használja ki a baktériumtrágya előnyeit?
Phylazonit baktériumtrágya nélkül is lehetséges gazdálkodni, de vele együtt jóval gazdaságosabban lehet. Miért?
„Az ember élősdi rendszertagként csak bizonyos szintig rabolhatja meg ezt a folyamatot anélkül, hogy az a teremtő fejlődés folyamatosságának megszakadásával meg ne bosszulná. Ezért ajánlom a gazdatársadalom figyelmébe a Phylazonit baktériumtrágyát, mely a gyökér- és szármaradványokat lebontva, a levegő nitrogénjét megkötve, értékes tápanyag-raktárat képez a talajban. Vitathatatlan a szerepe számos, a termés mennyiségét és minőségét meghatározó mikroelem (vas, cink stb.) mobilizálásában is.” (Dr. Nagy Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium néhai Növényvédelmi Főosztályvezetője.)
Kádár Imre magyarországi tartamkísérletei is bizonyították, hogy a növényi hulladék teljes letakarítása esetén a talaj aktív tápanyagellátó képessége és termékenysége az hetedik év után radikálisan csökken. Ezt a káros hatást előzheti meg a Phylazonit baktériumtrágya használatával.
Tehát ha nem használjuk ki a Phylazonit baktériumtrágya előnyeit, azzal mindenképpen veszítünk. Veszítünk a termésátlagból, veszítünk a növény egészségéből, veszítünk a talaj szervesanyag-tartalmából, veszítünk a talaj hő- és vízgazdálkodó képességéből, ezekből kifolyólag pedig veszítünk a pénztárcánkból is.
Használjon Ön is termőföldjén Phylazonit baktériumtrágya készítményeket, táplálja növényeit, hasznosítsa a szármaradványokat, védje a talajt a kórokozóktól biztosítva a növények egészségesebb fejlőd