A mai modern mezőgazdaság ma már elképzelhetetlen szakképzett agronómusok és gépkezelők nélkül. A globalizáció elérte a mezőgazdasági földeket is, a néhány évtizede szétosztott, privatizált földrészlegek egyre gyakrabban egy táblába olvadnak. Köszönhető ez az országban végbement változásoknak, a ráfordítások egyre magasabb összegének és a megtermelt kultúráknak. Korábban az a fogalom, hogy talajközpontú gazdálkodás, még abszolút idegen volt, ám már ma is ez jelenti a fenntartható mezőgazdaságot.
A szükség törvényt bont, tartja a mondás, és a pár évvel ezelőtt még gondolatban sem lévő, a mezőgazdaságban tevékenykedők munkájának megjavítására irányuló vállalkozások alakultak, amelyek amellett, hogy szakszerű támogatást nyújtanak, segítenek a minél nagyobb haszon elérésében is.
A mezőgazdaság is áttért a profitorientált ágazatok közé és azok, akik ebbe az ágazatba pénzt fektetnek, szeretnének 30-50 százalékos haszonra szert tenni. Persze ez nem minden kultúrával érhető el, mert minden mezőgazdasági terméknek más-más a termesztési költsége és a pénz-, illetve idő ráfordítása.
Éppen ezért nem mindegy, hogyan műveljük földünket, a vetést megelőzően milyen tápanyagokat juttatunk a termőrétegbe, mivel védjük a betegségektől az adott kultúrát stb.
Ha az elején akarjuk kezdeni, akkor az első, amit a gazdálkodónak tennie kell, hogy megvizsgálja miből is akarja a kívánt terméshozamot elérni, vagyis meg kell vizsgálni a talaj összetételét. Amikor ez megtörtént, akkor egy 
agronómiai számítást kell, hogy elvégezzen. Ekkor eldönti, mekkora termést akar elérni. Felméri, hogy ehhez mikor és milyen tápanyagokat kell a talajba bevinni, mivel kell megvédeni a növényt az esetleges betegségektől, vagy kártevőktől.
Napjainkban egyre nagyobb figyelem irányul a talaj termőrétegére, hiszen ez adja a növények számára az éltető elemeket. Ismert a régi mondás: a földet nagyapáinktól kaptuk kölcsönbe az unokáink számára. Ezért nem mindegy, hogyan adjuk tovább nekik. A talajok védelmét, azok állapotának javítását tűzte ki célul a Phylazonit Ukrajna Kft. is, amikor két évvel ezelőtt elkezdte működését és a talajcentrikus technológia megvalósítását tűzte ki célul. Az azóta eltelt időszak alatt Ukrajna több megyéjében, ezen belül Kárpátalján is több kísérleti vetést végeztünk és számos bemutatót tartottunk a Phylazonit pozitív hatásának bizonyítására.
Hogy néz ki mindez a gyakorlatban?
A talajminta elemzése után szakembereink kiszámolják az adott kultúra meghatározott termésének eléréséhez szükséges tápanyag mennyiségét. Majd javaslatot tesznek a kivitel módjáról és idejéről. Összeállítjuk a tervezett költségvetést és kiszámítjuk a hozzávetőleges nyereséget. Persze előre nem látható okok miatt ez nem mindig volt 100 %-os, de a legtöbb helyen kimagasló eredmények születtek. Nemrég lett végeztünk egy összegzést, amelyből kitűnik, hogy a velünk együttműködő számos gazdaság
magas sikereket ért el úgy, hogy közben a talaj sem szenvedett kárt.
Idén Ukrajna 8 különböző megyéjében végeztünk kísérleteket, amelyek során különböző kultúrákon próbáltuk ki a Phylazonit hatását. Be kell vallani, hogy az időjárási viszonyok is közbeszóltak, de így is születtek kimagasló eredmények. A Ternopoli megyében a Phylazonittal kezelt területeken 78,4 mázsás búza, 38 mázsás szója. A Vinnyicaiban 346 mázsás burgonya, 145 mázsás kukorica, 44 mázsás napraforgó. Az Ivano-Frankovszkiban 530 mázsás silókukorica. A Csernovciban 55 mázsás tavaszi búza, valamint 300 mázsás burgonyatermést takarítottak be. A kontrollterületekhez viszonyítva ez 12-47 százalékos növekedést jelent, vagyis a használt baktériumtrágya helyenként többszörösen visszafizette a ráfordított költségeket. Akadtak olyan megyék, ahol a rossz időjárás miatt a termelő nem érte el a betervezett terméshozamot. Viszont grecskából, dinnyéből a kontroll területhez viszonyítva így is 20-35 százalékos volt a növekedés.
Visszatérve Kárpátaljára:
A Beregszászi járásban működő Trófea Farmergazdaság, betartva a talajcentrikus t
echnológiát, magas kukoricatermést takarított be. Ez egyes parcellákon elérte a hektáronkénti 100 mázsát is, és a talajelemzések ezután is jó eredményeket mutattak. Ősszel a talaj előkészítésekor itt továbbra is használják a Phylazonit tarlóbontó készítményét, ami a nagy mennyiségű szármaradvány felbontásában nagy szerepet játszik majd. A Jánosi székhelyű Ant-ker Kft. vezetősége is meg van elégedve a Phylazonit hatásával és egyre nagyobb területen szándékozik használni a jövőben. Mert tudja, hogy a ráfordított költségek hamar megtérülnek, és egy idő után a talaj szerkezete is könnyebbé válik. Ez pedig már a termőréteg megműveléskor is pénzt hagy a gazda zsebében.
A Nagyszőlősi járásban a Dejaki Farmergazdaság a Phylazonittal kezelt területről az átlagosnál 25 %-kal magasabb termést ért el úgy, hogy a nyár folyamán még jégverés is érte a területet. Szintén a Nagyszőlősi járásban N. Lajos 500 m2-en termeszt uborkát. A baktériumtrágyával feljavított parcellán
számításai szerint 14 mázsát sikerült betakarítani, míg a kezeletlen területen 11-12 mázsát. Ugyanebben a gazdaságban káposztával is foglalkoznak, ahol szintén szembetűnő eredmények születtek: a baktériumkészítménnyel kezelt területeken 62 mázsát, míg a kezeletlenen 50 mázsát sikerült betakarítani az év során.
Az Ilosvai járásban B. Jurij termelő több éve használja a termékünket. Fóliaházban termeszt paprikát. Elmondása szerint, ebben az évben a kezelt területen 40%-kal növekedett a terméshozam.
Ezen kívül több száz hektáron volt vetve kukorica a beregszászi, nagyszőlősi és munkácsi járásban, viszont a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt ezek betakarítására még nem került sor.
Mi a különbség a Phylazonit és a piacon kapható többi termék között?
Szakembereink nemcsak talajmintákat vesznek és elvégzik a számításokat a javasolt tápanyagmennyiségről, hanem folyamatosan figyelemmel kísérik, úgymond felügyelik egész évben a növény növekedését a vetéstől a betakarításáig, miközben nem hagyják magukra, hasznos tanácsokkal látják el a termelőket. Az ukrán piac tele van a Phylazonithoz hasonlónak mondott termékekkel, amelyek sok esetben olcsóbbak is. Az eladás után azonban a gyártó cég vagy a forgalmazó nem vállal semmilyen felelősséget. A Magyarországon gyártott, az európai szabványnak minden szinten megfelelő Phylazonit baktériumkészítményt használó cégeknek, farmereknek hosszú távú együttműködést ajánlunk, vagyis a megvásárolt termékünk után sem hagyjuk magára a termelőt. Együtt tesszük nyereségessé a gazdálkodást, segítjük magasabb terméshozam elérésében és a talaj minőségének javításában.
Országunkban – a nagy agrárholdingokat kivéve, akik egészen magas szinten gazdálkodnak – mindenki beismeri, hogy a jelenleg használt termesztési technológia lassan elavulttá válik, miközben a termékek önköltsége egyre magasabb. A termés betakarítása után sokszor a termelő mínuszban marad, vagyis a gazdálkodása ráfizetéses. A talajcentrikus technológia alkalmazásával szinten tartható a talaj termőképessége, folyamatosan javul annak szerkezetének javulása, hosszú távra válik jövedelmezővé a gazdálkodás, egyre kevesebb lesz a ráfizetés. A termelők zsebében megjelenik az a plusz jövedelem, amit már további fejlesztésre lehet használni.
Csulák Ernő,
Phylazonit szaktanácsadó