Tavaszra maradtak az őszi talajmunkálatok? – Itt a forradalmi megoldás!

A 2016-os ősz nem kedvezett a kárpátaljai gazdáknak. A földek többségén nem lehetett elvégezni az őszi talajmunkálatok nagy részét. De ez nem jelenti azt, hogy tavasszal ne lehetne ezt pótolni!

Mindenki tisztában van azzal is, hogy az elvetett vagy ültetett növény szaporítóanyagának a csírázását, a kelését, a fejlődését és végső soron a termés nagyságát a talaj szakszerű művelése alapozza meg. A klasszikus rendszerekben a talaj előkészítésének sorrendje a következő szakaszokból áll: tarlóművelés (tárcsázás vagy sekély szántás), alapművelés (szántás), elmunkálás (tárcsázás), magágy készítés (rögtörés), vetés, a vetés utáni elmunkálás (hengerezés).

A felsorolt műveletek célja a jó vetőágy kialakítása. A talaj morzsalékos, ülepedett vagy a szükség szerint tömörített, a felszíne pedig sima, egyenletes kell, hogy legyen. A tarlóhántás a nyári betakarítású növények tarlójának sekély (6-10 cm) lazítása és porhanyítása, amely a felszín zárásával teljes, a vízpárolgás megakadályozása végett történik. Az így beforgatott növénymaradvány bomlásnak indulhat az ősziek vetéséig. Ezt írja a Nagykönyv, amit több kevesebb sikerrel próbálunk betartani.

A kedvezőtlen ősz miatt még tavasszal is kint a tarló a földeken

A tavalyi évben azonban elhúzódtak a betakarítások, ezért a nagy mennyiségű szármaradvány ott hever a talaj felszínén. A mostani helyzet még indokoltabbá teszi egy lebomlást gyorsító tarlóbontó készítmény használatát, mert a legnagyobb fertőzési forrás a beteg növénymaradvány, amely igazából még bomlásnak sem indult. A szármaradványok gyorsabb lebomlását elősegítő baktériumtenyészeteket, készítményeket feltétlenül ajánlatos ilyen esetekben alkalmazni. Ugyanis ezek a baktériumok segítik elő a szármaradványok teljes elbomlását a talajban, ami jelentős tápanyaggal gazdagítja a földet, ezzel megspórolva komoly összegeket.

A kárpátaljai gazdák, akik a mezőgazdaságból próbálnak megélni több-kevesebb sikerrel, megtapasztalhatták már azt a tényállást, hogy az előző évben leforgatott kukorica, napraforgó, de még a búza tarlómaradványa is most visszafordul a felszínre.

Ennek az oka nyilvánvaló, hogy nincs megfelelő talajélet!

ráadásul pont ez a visszaforgatott növénymaradvány hordozza a legtöbb kórokozó gombát, ami ebben az évben fogja megtizedelni a termésünk javát. Felmerül a kérdés: dolgozunk – de miért? Szembesülni kell tehát a tényekkel és végre itt is megoldani azt a problémát, ami sikertelenné teszi a gazdálkodást, már a vetés előtt. Az általunk kínált tarlóbontó készítmény bevonása nem csak erre a problémára kínál megoldást. A Phylazonit biotrágya jelentős mértékben pótolja a talaj tápanyag tartalmát, amit a szármaradvány lebontásával tár fel.

Tudni kell azonban, hogy az így feltárt tápanyagok önmagukban nem elegendőek a jobb terméseredmény eléréséhez. Műtrágyával kell pótolni a talajfeltöltést, amit kívánatos céltudatosan végrehajtani. A talajmintavétellel megállapíthatjuk, mi az, amire szüksége lesz a növényeknek. Megfigyelhetjük a multi cégeket: bárhol termesztenek, bármilyen talajon, nekik az mindig jól sikerül. Vajon miért lehet ez? Mert minden évben talajelemzést végeznek, megállapítva, mit kell pótolni és minden esetben kijuttatják a megfelelő tápanyag mennyiséget. Mert van kidolgozott technológiájuk, amit szigorúan be is tartanak. Azonban a nagy mennyiségű műtrágya, amit használnak, néhány év alatt tönkreteszi a talajt, de nekik az nem is kell tovább. Regenerálni meg nem fogják. Ők elmennek, a földek itt maradnak kizsigerelve, mi meg költhetünk a rendbetételére. A Phylazonit Ukrajna Kft. ukrán és magyar partnereivel, szakembereivel kidolgozott egy innovatív technológiát, amit a készítmények használatára építettünk fel. Ennek lényege:

Talajminta alapján, a Phylazonit szárbontó alkalmazásával a növénymaradványból kinyert tápanyagot hasznosítva, számításokon alapuló konkrét ajánlásokat tudunk adni a tervezett termésmennyiség eléréséhez szükséges tápanyag pótlásra.

Szármaradványból tápanyagot

Ezt az új módszert több termelő alkalmazta a múlt évben, s pozitív tapasztalatra tett szert. Az általunk kidolgozott hatékony módszert szeretnénk elterjeszteni minél szélesebb körben, hogy nekünk, kárpátaljai gazdáknak is megérje a földjeinket művelni, méghozzá úgy, hogy ne tegyük tönkre azt.
A Phylazonit készítményekkel viszont nem csak több és egészségesebb termést, de a földjeink folyamatos megújulását is biztosíthatjuk (növekvő szerves anyag – növekvő humusztartalom). Hosszú távon pedig olyan talajszerkezet-javulást eredményez, ami csökkenti az üzemanyag használatát a talaj előkészítésekor. Nem elhanyagolható szempont az sem, mennyibe kerül a földjeink megmunkálása. Magyarországi tapasztalatok is igazolják a Phylazonitra épülő technológia sikerét.

Tóth Zoltán,
kertészmérnök, Phylazonit tanácsadó