Égetés helyett komposztáljuk a falevelet!

Jelenleg a COVID-19 járvány idején sajnos korlátozva van a mozgásterünk. Ez az időszak viszont kitűnően alkalmas arra, hogy munkálkodjunk, valamint rendet rakjunk a kiskertekben: az elszáradt növények után keletkezett felesleges maradványokat el kell hordani, a kertben lévő fák alól a leveleket össze kell gyűjteni. Az ilyenkor nagy mennyiségben lehullott falevél sok kertben okozhat problémát, mert nincs hova tenni. Általában ezt a nagy mennyiségű lombot összegereblyézés után a szeméttelepre szállíttatják vagy elégetik.

 

MIÉRT ÉRDEMES KOMPOSZTÁLNI?

Mindenki találkozott már az őszi és a tavaszi levélégetés kellemetlen füstjével, mellyel nem csak a környezetet szennyezzük, hanem értékes szerves anyagokat is elégetünk. Az erdőben senki sem szedi össze a falevelet vagy az avart abból a célból, hogy elégesse, hanem ezt a folyamatot a természet oldja meg (évmilliók óta kitűnően): az avar elbomlik (komposztálódik), ezáltal biztosítva a humuszban gazdag talajt a növények számára.

 

Komposztálással a kertes házaknál keletkező “felesleges” növényi maradványokat (összegereblyézett falevelet, levágott füvet, gallyakat stb.) EGYSZERŰEN hasznosíthatjuk. 

 

A káros égetés egyik oka éppen a diófalevéllel kapcsolatos. Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar, falevél, 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mintha 250 autóbusz 24 órán át folyamatosan közlekedne! Majdnem minden kertben található a gyümölcsfák között diófa is. Sokan nem merik a komposztba tenni a levelét. A lehullott levelek közül a dió komposztálása váltja ki a legnagyobb vitát. Erről tanúskodnak a diólevél komposztálásával kapcsolatban különböző internetes fórumok eltérő hozzászólásai is. Ezen fórumokon –  1-2 kivétellel – nem tanácsolják a diólevél komposztba helyezését. Viszont a tudománynak hála mára rendelkezésre állnak különböző segítő-bontó készítmények (baktériumok), amelyek használatával már bátran komposztálhatunk diófalevelet is.  Ezen készítmények közé tartozik a Phylazonit Tarlóbontó is.

 

HOGYAN KEZDJÜNK BELE?

Nem kell mást tennünk csak a kert sarkában kijelölni egy 1-1,5m² –es területet, illetve beszerezni 4 darab raklapot. A raklapokat négyzetesen összeilleszteni, egymáshoz szögelni vagy csavarozni s máris kész a saját komposztálónk. Kreativitás az egész (példaként IDE KATTINTVA elérhető egy részletes cikk és videó a komposztáló építéséről).

1. Az így elkészített komposztálóba rétegezve lehet hordani a növénymaradványokat. A rétegezés során falevél, faág darabok, szalma, fűnyesedék, konyhai maradványok (pl.: tojáshéj, almacsutka, banánhéj, burgonyahéj, csomagolópapír) is elfér a komposztálóban.
2. A haszonállati ürülék (nyúl, szárnyas, stb.) is kiválóan hasznosítható, sőt ezek a melléktermékek gazdag tápanyagforrást is tartalmaznak.
3. A rétegezéskor mindenképpen szórjunk némi földet a rétegek közzé, hogy életteret adjunk a talajlakó szervezeteknek.
4. Öntözzük rá baktériumkészítményeket, hogy gyorsabban menjenek majd végbe a bomlási folyamatok. A végterméket már néhány hónap elteltével már tudjuk is hasznosítani, így nem kell az erdőbe menni virágföldért.
5. A rétegezést a következőképpen végezzük: 1 réteg lehet 10-20 cm vastagságban falevél, vagy egyéb, a felsorolt maradványokból, aztán 2-3 cm földréteg, majd ezt megöntözzük baktériumkészítménnyel. Következő rétegekként már variálhatjuk a maradványokat keletkezésük sorrendjében, de mindenképpen takarjuk némi földréteggel és gyorsítsuk meg a lebomlást baktériumok segítségével.
6. Az öntözési arány lehet 1-5 dl készítmény / 10 liter víz, arányosan a rétegek nagyságához mérten.

 

TARLÓBONTÁS

Sokunknak nem elég 1-2 négyzetméter a komposztálásra. A fóliás zöldségtermesztők közül többen is kipróbálták már a készítményt erre a célra, ők helyben komposztálnak. A letermett növényeket helyben szétzúzva, Phylazonit Tarlóbontóval kezelve, beforgatják a talajba. Több gazdaságban használták például a káposzta, paprika stb. maradványokra, amit lekezeltek talajbaktériummal, majd beforgatták a földbe.

Előfordul néha, hogy a gazdák nem tudnak beszerezni „érett” istállótrágyát, ezért a többségük friss, éretlen, trágyát kénytelen alkalmazni a fóliák tápanyaggal való feltöltésére. A friss trágya azonban még nem biztosít a korai növényeknek tápanyagot, ezért fel kellene tárni a benne lévő hatóanyagokat. A Phylazonit Tarlóbontó ebben a helyzetben is megoldást kínál. A lekezelt trágya rövid időn belül már alkalmas a növények táplálására.

A gyümölcsösökben a lehullott falevelet is lekezelhetjük, majd beforgatjuk a talajba, mert 1-2 hektáron már nem lehet összeszedni s komposztálóba gyűjteni. A beforgatott lomb így tápanyagként újrahasznosul, s nem kell tartani a fertőző betegségektől sem, mert a készítmény hasznos baktériumtörzsei meggátolják a gombás fertőzések terjedését. Az sem mellékes, hogy a készítmény 100%-ban környezetbarát, ezért bátran használható a BIO termelésben egyaránt.

Tóth Zoltán, kertészmérnök, Phylazonit szaktanácsadó

 

PHYLAZONIT KOMPOSZTÁLÁSI PROGRAM

A Program célja, hogy minél több háztartásban meghonosítsuk ezt a tevékenységet, hisz ez mindannyiunk  közös érdeke. Minél többen kezdik el ugyanis hasznosítani a növényi maradványokat, annál jobban tudjuk visszaszorítani az emberi egészségre és a környezetre egyaránt káros avarégetést (ami nem mellesleg TILTOTT TEVÉKENYSÉGNEK számít Ukrajnában és pénzbírsággal büntetendő).

A Program keretein belül lehetőség nyílik Phylazonit Tarlóbontó készítményhez jutni INGYEN.

A részvétel egyszerű:

1. Telefonos jelentkezés a következő számon: +380 99 082 96 60
2. Adategyeztetés
3. Időpont egyeztetés a készítmény átvételével kapcsolatban

A Programba 2020. december 15.-ig van lehetőség jelentkezni.