Ukrajnában minden szinten figyelmet követel magának egy olyan fontos mezőgazdasági kultúra, mint a szója termesztése. Nem véletlenül. Az utóbbi évtizedben kiszélesedtek a szója alá kijelölt területek, megnőtt az igény erre a fehérjében gazdag termékre, nőtt az országos export is, emelkedtek a felvásárlási árak. A törvényhozók azonban még nem hajlandók változtatni az elveiken és felkarolni a termelőket annak ellenére, hogy Ukrajna Európában a szójatermelők között az első helyet foglalja el. 2017. decemberében elfogadtak egy határozat, amelyben eltörölték a 
szójaexportőrök ÁFA-visszaigénylési lehetőségeit. Ez a beavatkozás a szójával vetett területek csökkenéséhez vezethetett volna, de az állam 2018 nyarán visszaállította az igénylés lehetőségét. A termelők reménykednek abban is, hogy hamarosan új át- és feldolgozó üzemek létesülnek, amelyek képesek befogadni Ukrajna egész szójatermését. Amint ezek az üzemek megjelennek, várhatóan újból visszaáll a vetésterület nagysága, akár növekedni is fog.
Akárhogyan is alakul az ágazat jövője, a termelőket foglalkoztatja az a gondolat, hogyan is lehetne megnövelni a szója terméshozamát és eredményesebbé tenni azt. Az Ukrajnai talajviszonyok erre minden lehetőséget megadnak. Sokan tesznek is érte és az egyik hatékony módszerhez folyamodtak, amikor is a talajba élő baktériumokat vittek be, mégpedig a Phylazonit talajoltó készítmény által.
A szakemberek fontosnak tartják a talajoltás szerepét a szója vetőmag alá, ugyanis ez az egyik feltétele a magasabb termés elérésének. Egyre jobban kihangsúlyozzák és előnyben részesítik a nem kémiai szerek használatát, különleges és speciális mikroorganizmusok, olyan biokészítmények bevitelét javasolják, amelyek elvégzik a szükséges funkciókat. Ezzel azonban nem minden termelő van tisztában. A különlegesség az összetétel, a szerben lévő baktériumtörzsek mennyiségében rejlik. A tudósok a készítmény összeállításánál figyelembe vették a baktériumtörzsek viselkedését szimbiózisban, vagyis az együttélés folyamán hogyan tűrik meg egymást. Az ő munkájuk eredménye, hogy a Phylazonit talajoltóban a benne lévő baktériumok „békésen „ meg vannak egymással, noha négy, a speciálisan szójára készült termékben pedig öt törzs együttese nem található meg egyetlen más szerben sem. Benne meg van minden tulajdonság a szója sikeres termesztéséhez, ezen belül az elővetemény szármaradványait is feldolgozza, a növény számára hasznossá teszi. Mindezt megerősítette az Ukrajna különböző megyéinek tudományos-kísérleti állomásaikon végzett kísérletek eredményei.
A befektetés a termelésbe meghozta a várt gazdasági hasznot
A talajcentrikus technológia Phylazonittal való alkalmazása a Csernivci megyei Állami növényvédelmi tudományos-kísérleti telepén lett kipróbálva. A kontroll- és a kísérleti terület egyaránt egy hektáros területet foglalt el. A területek Bojányi községben lettek kijelölve, ami az Ukrajnai nyugati erdőszteppjén (Poliszja) terül el. Jellemző rá az erdei podzolos szürket
alaj, melynek közepes a humusztartalma, megfelelő a csapadékkal való ellátása. A kisérleti részlegen ősszel nem bontották le a szármaradványokat, ezért ezt a műveletet tavasszal végezték el a területre bevitt 10 liter tarlóbontó Phylazonittal, mellyel egyidőben dolgozták be a talajoltót is 15 liter mennyiségben. A kisérleti eredmények azt mutatták, hogy a Phylazonit baktériumkészítmény hatása megmutatkozott a talaj minőségének javulásában, a talaj Ph értékének a semlegeshez való közelítésében, a tápanyagok (NPK) hatékonyabb felvételében és nem utolsó sorban a termés növekedésében. Ahogyan azt a kisérleti állomás tudományos munkatársa Mihajlo Guncsak megjegyezte:
“… értékelve a szója termesztésének eredményeit láthattuk, hogy a kisérleti részlegen a szója magassága átlagosan 89,6 cm volt szemben a 82 cm-rel a kisérleti részlegen. A termés betakarításakor is megmutatkozott a külömbség, amikor is a kisérleti területről 7,4 mázsával több szóját arattunk, mint a kísérletiről ami 31 %-s növekedést mutat. A befektetés szembetűnő gazdasági haszonnal járt”
A Phylazonit hatására javultak a talaj minőségi mutatói.
A kisérleti munkánk következő állomása a Bovsivi Mezőgazdasági Vállalat. amely az Ivano-Frankovszki megyében található. A tudományos-kisérleti beszámolók következtetéseinek levonása után megállapított
ák, hogy a termés növekedésének egyik fontos meghatározója a Phylazonit.
“A Phylazonit alkalmazásának köszönhetően a kezelt területeken stabilizálódott a talaj humusztartalma, a pozitív hatása a nitrogén felvételében és adagolásában a növény számára azáltal, hogy a baktériumok számára megfelelő körülmények lettek teremtve. A szója, mint pillangós növény a gyökerein elhelyezkedő baktériumok segítségével le tudja kötni a levegő nitrogénjét, amit a növény hasznosítani tud. A kisérleti részlegen ez elérte a 80-90 mg/kg-t. A talaj humusztartalma 0,2 %-kal növekedett. Az eredmények arra mutatnak, hogy a talajcentrikus technológia alkalmazása pozitívan hat a foszfor oldatlanból oldott állapotúvá való átalakulására. Megfigyelhető a kálium növekedése is. A kontroll területhez viszonyítva a terméshozam 22 százalékkal növekedett és elérte a hektáronkénti 2,5 tonnát.” – foglalta össze Volodimir Ivaszisin, a vállalat igazgatója
A Phylazonit használatával nagyszerű eredményeket értek el a Szkvír-i biotermékeket termelő állami kisérleti állomáson. A gazdaság főagronómusa Ribak V.P. ugyancsak elámúlt, amikor meglátta a Phylazonittal vetett területen kihúzott szója gyökérzetét, ami amellett, hogy dús, még tele is volt a nitrogénkötő baktériumokkal. 2018-ban a Phylazonitot olyan területen használták, amely engedélyezve van a biotermelésre. A terméshozam a kontroll területhez viszonyítva 360 kg-s növekedést hozott. a szója előveteménye búza volt, a talajoltó Phylazonit (15 liter/ha mennyiségben) lett bevive a vetéssel egyidőben május 12-én.
A Phylazonit szójára gyakorolt hatásáról a Vinnicai megyei Pogyilja nemzeti Agrárakadémia Állami Vállalat Tudományos befektetési takarmányozási és mezőgazdasági központban végzett kisérletekről és eredményeiről.
“A szója május 8-n volt elvetve 3 hektáron. Minden kisérleti változat 1-1 hektárt tett ki. A Phylazonittal kezelt területen már a vegetáció kezdetén látható volt az egészséges növényzet, nem volt dőlés a betegségek miatt, látszott a szója intenzív növekedése. A Phylazonit hatására átlagosan 18-al növekedett az egy növényen lévő hüvelyek száma, 9,2-del a szemek száma. 1000 szem szója súlya 18 grammal bizonyúlt súlyosabbnak a kontroll területhez voszonyítva. A végeredmény is figyelemre méltó, 25 %-l magasabb, mint a kontroll területen.” – foglalta össze az intézet igazgatója, Sztanyiszláv Fosztolovics
„A készítmény használatával takarékoskodni tudtunk a műtrágyán és a locsolással is”
A herszoni megyei „Dnyipro-Bilogirja” KFT a szóját locsolásos módszerrel termesztette. Az eredményeket Szvitlana Sukajlo, az Állami Talajvédelmi intézet Herszoni megy
ei igazgatójának a helyettese ismertette. Megerősítette, hogy a készítmény segítségével kitűnő eredményeket értek el a szója vetésein. Pótlólagosan 6,7 mázsa terméssel többet takarítottak be, vagyis 19,4 %-l többet, mint a kontroll területen.
Megfigyeltük a talaj állapotának javulását is. 2018-ban a gazdaság locsolásos módszerrel próbálta meg a szója termeszttését Phylazonit szójás talajoltót használva a talaj beoltására. Az eredményel nagyon meg vagyünk elégedve, mivel úgy kaptunkk pótlólagos termést, hogy még a foszfor műtrágyán is tudtunk takartékoskodni és nem volt szükség annyi locsolásra sem, mint a kontroll területen. A talaj jobban bírta tárolni a vizet. A Phylazonitnak köszönhetően a terméshozam 4,12 tonnára nőtt, ami jelentősen több, mint a kontroll területen.” – foglalta össze Szergej Csiscsenko, a gazdaság főagronómusa
A Talajcentrikus technológia egyáltalán nem tiltja a műtrágya használatát.
Kárpátalja. Andrej Csonka, a Klacsanovói KFK főagronómusa is pozitívan értékelte a talajoltóval végzett kísérleteket. A kétféle technológia között, ahol az egyik a Phylazonit alkalmazásával volt, jelentős volt a különbség. A 10 liter tarlóbontó és 15 liter talajoltó Phylazonittal kezelt területről 8 mázsával, azaz 32 százalékkal magasabb terméshozamot értek el. A gyökereken lévő gumőknak köszönhetően megállapítható volt a talajban lévő nitrogén növekedése.
A Phylazonit talajoltó hatását a következő gazdaságok is tapasztalhatták:
- A „Stern Agro” Farmergezdaság, Ivano-Frankovszki megye 3 tonnás szójatermést ért el a Phylazonit használatával, ami a kontroll területhez viszonyítva 11,1 százalékos növekedés. Minden hektárra 11 liter PhylazonitotTO talajoltót vittek ki. Ebben a megyében az „Obrij” Állami Vállalat 10 liter Phylazonit használata után 12,3 százalékkal magasabb termésnek örülhetett.
- A Ternopoli megyei „Viktória” KFT 15 liter Phylazonitot használt hektáronként. A végeredmény 3,62 tonna szója, ami 13,1 százalékkal magasabb, minta kontroll területen.
- A „Gujvan” Farmergazdaság is 13 százalékkal tudta növelni termését. Ők is 15 liter/ha Phylazonitot használtak.
Az Ukrajnai Állami Talajvédelmi intézet Ternopoli megyei igazgatósága által a Viktória KFT területén végzett kisérletek eredményeinek összegzésekor megállapították, hogy a Phylazonit készítmény hatására a talajban valóban felélénkülnek a természetes folyamatok. Pozitív irányba változik meg a talaj szerkezete, ami következtében lehet elérhető a magasabb terméshozam. A talajcentrikus technológia alkalmazása semmiképpen nem ellenzi a műtrágyák használatát. Sőt. A tudományosan előírt technológiák egyesítésével lehet maximális eredményeket elérni. A termelőknek szökségük van ezekre a megoldásokra és javaslatokra a magasabb terméshozamok elérésében úgy a szójában, mint egyéb kulturákban.