A gazdák java április 15-20 között veti a kukoricát, de nem minden körülmények között. Szerintük a naptárnál fontosabb az, hogy éppen milyen idő van, mennyi csapadék esett, mennyire szeles az idő, és ami a legfontosabb: a vetést követően milyenek az időjárási előrejelzések. Épp ezért van olyan év, hogy már április legelején földbe kerül a kukorica, de van, hogy még május 10-é
n sem vetették el. A jó vetőmag mellett nemcsak hőmérséklet és a víztartalom, hanem a bevitt tápanyagok mennyisége is hat a magas termés elérésére, hiszen ezekre a kukorica a szemestermények közül a legjobban igényes. A talajban lévő szerves anyagok egyre nagyobb hiánya miatt szükség van olyan szerekre, amelyek ezt pótolhatják, vagyis részt vesznek a növényi maradványok lebontásában, a megfelelő tápanyagok „előkészítésében” a vetésünk számára. Olyan szerre van szükség, amit be lehet vinni a vetés előtt és a vetéssel egyidőben is. A gazdák sokféle szárbontót, talajoltót, sőt regenerálót próbálnak ki, amelyek nemcsak árban, de összetételben is különböznek egymástól. Egyre több olyan készítménnyel találkozunk, amelyben többféle talajbaktériumok is találhatók a talajélet felélénkítésére.
Az utóbbi három évben Ukrajna több, 14 megyéjében, kisérleteken keresztül próbálták ki kutatóintézetek, farmerek, és egyéb gazdálkodók az ukrajnai piacon egydülálló baktériumkészítményt a Phylazonitot. A szerben lévő négyféle talajbaktérium hatását tesztelték úgy a szemes, mint a sílókukoprica termesztésében is.
VINNICA MEGYE
Az U
krajnai Állami Talajvédelmi Intézet Vinnicai megyei részlege által az „Olvia-S” farmergazdaság területén végzett kísérleteket, amelyekben vizsgálták a talaj termőképességére és a termésre gyakorolt hatását a termékcsaládnak. A kisérleteket a „csornozem-podzolos” talajokon végezték, amelyekre a talajfelszin és az időjárási viszonyok is hatással voltak. A kisérlet kezdetén a talaj 4,14%-s humusztartalommal rendelkezett. A termés betakarítása után az újbóli minták elemzése ezt megerősítette. A talajcentrikus technológia alkalmazásával, amelynek részét képzik a Phylazonit baktériumkészítmények is, a humusztartalom 4,23 %-t tett ki, ellenben a kontroll területekkel, ahol jelentős csökkenés mutatkozott. A tápanyagok mennyisége is pozitív eredményt mutatott jegyezte meg Vaszil Ivanovics Paszicsnik a főosztály vezetője – annak ellenére, hogy a kísérleti részlegről 1,9 tonnával magasabb termés lett betakarítva, mint a kontroll területekről. Mindezt megerősítette Makszim Krasznyuk, a farmergezdaság agronómusa is, aki megemlítette, hogy a kisérleti részlegen a kukorica a fajtára jellemző makszimum szemsort produkálta, ellenben a kontroll területtel, ahol 2 sorral kevesebb volt a csöveken. A 25 liter/ha Phylazonit használata 13,4 tonnás terméshozamot hozott a gazdaságnak.
Az Ukrán Nemzeti Agrárakadémia „Pogyilja” tudományos befektetési-technológiai központban végzett kísérletek eredményei is azt mutatták, hogy a Phylazonit baktériumkészítmény használatával a kukorica hanmarabb kelt ki, egyenletesebb vetést produkált és ellenállób volt a betegségekkel szemben.
A Talajcentrikus technológia alkalmazásának következtében a terméshozam 23,4 %-s lett magasabb.
Sztaniszlav Fosztolovics, az intézet vezetője megjegyezte:
“A talajcentrikus technológiának köszönhetően a kukorica terméshozam 2,23 tonnával lett magasabb, a kontroll területhez képest. A baktériumok hatásának köszönhetően a növények egészségesek, jól bírják a stersszhatást, kevesebb növényvédő szerre van szükség, ami csökkenti a ráfordításokat.”
“A gondosabb gazdák már bevallják, hogy a talaj értékes része a mezőgazdaságnak, amit fontos, hogy ilyen termékenyen adjuk át örököseinknek. A lombtrágya mellett 10 liter talajoltót vittünk be, és a gazdaság 11,97 tonna kukoricát takarított be hektáronként, 1,77 tonnával többet, mint a kontroll területekről.” – mondta Oleg Kolotuckij, Vinnica megyei farmergezda.
KÁRPÁTALJA
Daróczi József, a beregszászi járási Trófea farmergazdaság agronómusa szerint a Phylazonitnak köszönhetően, amelyből 15 l/ha vittek a kukorica alá 1,2 tonnával több termést takarítottak be hektáronként.
TERNOPOLI MEGYE
Az Ukrán Állami Talajvédelmi Intézet ternopoli megyei intézete a Kozliv-i Agroprodszerviszinveszt KFT területén végzett kísérletet. A talajokra itt is a magas humusztartalom és tápanyagtartalom a jellemző. Itt csernozjom podzolos talajon lettek a kísérletek végezve. A 3,56 %-s humusztartalom mellet a talaj savassága a semlegeshez közeli volt.
“A talajcentrikus technológiának köszönhetően megnövekedtek a talaj tápanyagtartalékai (NPK és Ph), növekedett a humusztartalom, amikor is a kontroll területeken mindez csökkenést mutatott- Ha az elért terméseredményt vizsgáljuk, akkor a 14,2 tonna kukorica jó eredménynek mondható a kontroll területen elért 12,8 tonnához képest. A gazdasági számítások mutatják, hogy a Phylazonit használatának köszönhetően pótlólag hektáronként a farmergazdaság 4500 grivnyát kapott, nem számítva a talajban elért pozitív változásokat.” – összegezte a kísérlet eredményeit Iván Broscsak, az intézet igazgatója.
CSERNOVCI MEGYE
Az Ukrán Állami Tudományos növényvédelmi kutatóintézet területén végzett kisérletek eredményeképpen a Talajcentrikus technológia (Phylazonit és műtrágya megfelelő kombinációja) használatának köszönhetően a terméshozamban ami 6,62 tonna/ha, 47 %-s a növekedést mértek a kontroll területhez képest, ahonnan 4,5 tonna kukoricát takarítottak be. A kisérleti területen a növény egészségesebbnek mutatkozott, a kukorica csöveken soronként átlag 3-4 szemmel volt több, amelyek telítettebbnek bizonyultak.
IVANO-FRANKIVSZK MEGYE
A következő helyszínünk az Ivano-Frankovszki megyei Bovsiv község, ahol a Bovsivi mezőgazdasági vállalat próbálta ki a Phylazonit sílókukoricára gyakorolt hatását. 
Grigorij Ivaszisin, a gazdaság igazgatója megjegyezte, hogy
“A talaj termőképessége visszaállításának egyik tevékeny résztvevője a Phylazonit baktériumkészítmény, amely biztosítja a magas terméshozamok elérését. A 25 liter/ha Phylazonit 53 tonnás sílótermést biztosított egy hektárról, ami 9 tonnával, vagyis 20,4 százalékkal magasabb a kontroll területen elértnél”
A Stern-Agro KFT a Phylazonittal művelt területről 10,8 tonna kukoricát takarított be szemben a 9,5 tonnával, amit a kontroll területről arattak. Az eredménnyel elégedett volt Vaszil Gorgyijcsuk is, a gazdaság igazgató helyettese.
MIKOLAJIV MEGYE
“A Phylazonit talajoltót 2018-ban próbáltuk ki. A szer bevitele előtt és a termés betakarítása után is végeztünk talajelemzést úgy a kisérleti r
észlegen, mint a kontroll területen. A kisérlet előtt a kontroll terület jobb állapotban volt, mint a kísérleti. Elvégeztem a gazdasági számításokat a bevitt tápanyag mennyiségével és arra az eredményre jutottam, hogy 15 liter talajoltó Phylazonit bevitele után a kisérleti területen 5,24 tonna kukoricát takarítottunk be, a kontroll területről 4,25 tonnát. 50 hektáros területről összesen 50 tonnával több kukoricát takarítotkaptunk. A Phylazonitnak köszönhetően a talaj Ph-ja semleges irányba változott, javult a minősége és a kisérleti részlegen emelkedett a humusztartalom is” – mondja Mikola Lesukov, azAviator KFT főagronómusa
Az Ukrajnai Állami Talajvédelmi Intézet mikolajevi fiókja kisérleti laboratóriuma vezetőjének Mihajlo Davidcsuk szavait idézve, a Phylazonit pozitív hatással van a terméshozamra. A talaj agrokémiai tulajdonsága javulásának köszönhetően a kukorica 23,3 %-l magasabb termést hozott.
HMELNYICKIJ MEGYE
“A Phylazonit hatására dúsabb gyökérzetet észleltünk a kukoricán. A nagyobb gyökérzet több tápanyag felvételét biztosította. A baktériumkészítmény hatással volt a kukorica terméshozamára, ami eredményeképp határozott növekedést (1,2 tonna/ha) tapasztaltunk. A KFT a készítménnyel ledolgozott területen 14,2 tonna termést takarított be hektáronként, a kontroll területről pedig 13 tonnát” – mondta Genagyij Szteskin „Lampka agro” KFT agronómusa.
KIJEV MEGYE
A Kijevi megyei Csajka Állami gazdaságban a Phylazonit használatának következtében a silókukorica 31 %-kal magasabb termést adott. A kontroll területen 42,0 t/ha volt a termés, a Phylazonittal kezelt területen 56,0 tonna.
A Nagyija Agrárvállalatnál szintén sikerült növelnie a kukoricatermést a Phylazonit termékcsaládnak. 15 liter befektetéssel a gazdaság 14,54 tonnát takarított be hektáronként a kezelt területről, míg a kezeletlenről 13,05-öt. Mindez 5 770 hrn profitot jelentett a számukra hektáronként.
Eredményesnek mutatkozott a Phylazonit készítmény az Ivano-Frankovszki Obrij Állami Vállalatnál, az odesszai megyei Niva KFT-nél is. Fontos feladat hárul ma a baktériumkészítményekre, ezen belül is a Phylazonitra: megfelelő életkörülmények teremtése a mikroorganizmusok számára, elősegíteni a makro- és mikroelemek hatékony felvételét a növények által, ezzel együtt növelni a terméshozamokat. Ez a készítmény biztosítja a talaj számára a hosszútávú pozitív irányba való változását, a kukorica gazdaságosabb termelése érdekében.