Ukrajna kilenc megyéjéből érkeztek agrárszakemberek Beregszászba, hogy beszámoljanak a Phylazonit használatával kapcsolatos tavalyi eredményeikről, illetve megosszák tapasztalataikat, miszerint a termékcsalád mennyire segítette a gazdag talajélet megőrzésében, a terméseredmények növelésében, illetve a jövedelmezőbb gazdálkodásban.
A konferenciát a Phylazonit készítmények ukrajnai fő forgalmazója szervezte azzal a céllal, hogy bemutassa a 
termékekkel végzett kísérletek eredményeit. A cég ugyanis nagy hangsúlyt fektet a kísérletezésre (két év alatt az ország 14 megyéjében tesztelték a termékeket) azért, hogy a Phylazonitról állított pozitív hatásokat konkrét adatokkal tudja bizonyítani. A tanácskozás résztvevői meggyőződhettek arról, hogy a termékcsalád egyre több kultúrában és egyre nagyobb területen fejti ki talajregeneráló és termésnövelő hatását. A szántóföldi kultúrákban – így a kukoricánál, az őszieknél, a cukorrépában, a szójában, napraforgóban, valamint a konyhakerti növényeknél – a cékla, hagyma, sárgarépa stb. esetében – a készítmény 10–40%-os hozamnövekedést biztosított. Ami szintén előre mutató: immáron kísérletek igazolják, hogy a Phylazonit eredményesen használható az organikus (BIO) gazdálkodásban. Gyümölcsfák telepítésekor pedig szinte nélkülözhetetlen: konkrét számadatok bizonyítják, hogy alkalmazásakor a csemeték eredése minden várakozást felülmúlt.
Bevezető előadásában Bandurovics Jurij, az Ukrán Állami Talajvédelmi Intézet (UÁTI) kárpátaljai részlegének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy azok számára, akik hosszú távon szeretnének élelmiszeralapanyagok előállításával foglalkozni, ma egyetlen járható út lehetséges, ez a talajcentrikus gazdálkodás, a szántó termőképességének megőrzése. A baktériumkészítmények bevonása a termesztéstechnológiába maximálisan ezt a célt szolgálja.
Gajdos István, a Phylazonit Ukrajna Kft. ügyvezetője köszöntőjében azt hangsúlyozta, 
hogy a termőréteg megóvása, a fenntarthatóság biztosítása komoly kihívást jelent az agrárium szereplői számára. Az utóbbi években számtalanszor bebizonyosodott, hogy a különböző kultúrák termesztésekor hiába növelték a műtrágyaadagokat, a várt hozamok rendre elmaradtak. Ennek oka a talajok termőképességének a csökkenéséből erednek, amire a termékcsalád jelenti a legmegbízhatóbb megoldást. Hiszen a termőképes talaj nagyobb terméshozamot, az pedig nagyobb bevételt eredményez a termelőnek.
Szvitlana Romanova, az UÁTI (Ukrajna Állami Talajvédelmi Intézet) elnökhelyettese először azokról a negatív tendenciákról számolt be, amelyek az utóbbi évtizedekben az ukrán agráriumban zajlanak. Külterjes gazdálkodással, a kevésbé jó minőségű, vagy arra egyenesen alkalmatlan földterületek felszántásával próbálják növelni a betakarított mennyiséget, fokozatosan felélve a talajok amúgy is alacsony humuszkészletét. A szakember nagyra értékelte azt az együttműködést, amelyet az intézet immáron harmadik éve folytat a Phylazonit Ukrajna vállalattal. A kooperáció eredményeként tavaly Ukrajna tíz megyéjében egytucat kultúrában használták eredményesen a Phylazonitot. Sok esetben a beregszászi vállalat által kidolgozott talajcentrikus technológiát alkalmazva, illetve úgy, hogy a partnerek a termékeket beépítették a saját termesztés-technológiájukba.
A
Ternopil Megyei Talajvédelmi Intézet vezetője, Broscsak Ivan arról számolt be, hogy a tarlóbontó alkalmazásával jelentős mennyiségű nitrogént sikerült megkötni a talajban. Márpedig ez nem csupán a kiadások jelentős csökkenését eredményezte. Tudni kell, hogy csaknem valamennyi mesterségesen bevitt műtrágyaadag savanyítja a termőréteget, márpedig Ternopil megyében, akárcsak Kárpátalján a talajok jelentős hányada amúgy is savanyú. Azt is megfigyelték, hogy a talajoltó készítmény nem csupán 24-36%-kal növelte a burgonyaföldek hozamát, hanem jelentős mértékben meggátolta azt is, hogy a táblákon felüsse fejét a burgonyavész.
Ivanyina Vagyim, Ukrajna Mezőgazdasági Akadémiájának Bioenergetikai Intézetének a vezetője először arról a negatív tendenciáról beszélt, mely a jószágállomány erőteljes csökkenésével párhuzamosan jelentkezett a
z ország agráriumában. A hiányzó istállótrágya pótlására jelenleg a tarlómaradványok szakszerű, gyors lebontása kínálkozik. Ám ez a korábban természetes folyamat a megbomlott talajélet miatt ma már sehol sem zajlik le automatikusan. Itt jönnek képbe a különböző cellulóz lebontó baktériumkészítmények, melyek közül az egyik legkiválóbb a Phylazonit CB tarlóbontó, amely a nyári hőségnapokon és a hosszabb aszályos időszakokban is jól vizsgázott. A talajoltó készítménnyel párosítva pedig 25-30%-os hozamtöbbletet eredményeztek a cukorrépaültetvényeken.
Fosztolovics Sztanyiszlav Vinnyica, Kolisznik Tarasz Ivano Frankivszk és Sukajlo Szvitlana Herszon megyékben követték nyomon, milyen eredményeket ad a baktériumtenyészet alkalmazása. Többek között a humusztartalom, valamint az alapvető tápanyagok, a nitrogén, foszfor, kálium változásait vizsgálták azokon a táblákon, amelyeken szóját, illetve borsót termesztettek. Megfigyelték, hogy a Phylazonittal kezelt területeken érthető módon a betakarítás után valamelyest csökkent az alapvető tápanyagok mennyisége, ám a humusztartalom nem változott. Guncsak Mihajlo (Csernovci) a hüvelyes növények – szója, borsó – 14-37%-os növekedését regisztrálta a baktériumtrágyával feljavított területeken. Számos felszólaló a konkrét termésnövekedésről és a jövedelmezőségi mutatókról tartott beszámolója mellett arra is kitért, hogy a talajvédelem terén sürgős beavatkozásra van szükség, máskülönben elvész Ukrajna egyik legjelentősebb nemzeti vagyona, a termőföld.
Jó hír itthon azoknak, akik a jövőben sárgarépa, cékla- vagy vöröshagyma-termesztéssel kívánnak foglalkozni. A szomszédos Lemberg és Ivano-Frankivszk megyében a Kárpátaljához hasonló klimatikus viszonyok között a Phylazonit alkalmazásával kimagasló hozamokat értek el a termelők: hagymából 2,91 t, sárgarépából 2,13 t, míg céklából 2,01 t volt a terméskülönbség hektáronként. Jó tudni, hogy rentabilitás tekintetében ez a három kultúra élen jár.
Szehljanik Róbert, a Phylazonit Ukrajna Kft. munkatársa élményszámba menő előadást tartott arról, hogy a termékcsalád a biogazdálkodásban is jelentős hozamnövekedést biztosít. Ezt a kísérleti szója-, kukorica- és napraforgótáblák eredményei egyértelműen igazolják.
Szabó István, az Agrofilatex vállalat vezetője, Phylazonit-szakértő előadásában arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a tudományban elért nagyszerű eredmények a termelésben időnként nagyon lassan honosodnak meg, s ezzel mindenki csak veszít. A Nyugat-Európai országokban egyre többen ismerik fel, hogy a talajközpontú gazdálkodás jelenti a jövőt. Ezekbe pedig szervesen beilleszthetők az olyan valóban hatékony készítmények, mint a Phylazonit.
A tanácskozás végén a jelenlevők kifejezték abbéli reményüket, hogy a Phylazonitot sikeresen alkalmazó gazdaságok eredményei mind szélesebb körben ismertté válnak, s hogy ezt a kiváló terméket országunkban az agrárium mind több szereplője fogja sikeresen alkalmazni.