Az utóbbi időben egyre több, az agráriumban jártas szakember érzi szívügyének a termőtalajok állapotának javítását, és kezdeményez tanácskozásokat Európa, ezen belül Ukrajna legnagyobb közös kincséről és annak fokozottabb védelméről. Különösen fontos kérdés ez, mert már egyre több országban okoz gondot a talajok állapotának folyamatos romlása, termőképességének és minőségének csökkenése. Kijelenthetjük, a talajvédelem a huszonnegyedik órába lépett.
A világ mezőgazdasága nagy kihívásnak néz elébe, mivel a Föld népessége előreláthatólag 2050-re eléri a 9 milliárdot, akiknek további nagy mennyiségű, jó minőségű élelmiszerre lesz szüksége. Nagy jelentőséggel bír majd, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjemennyiséget miképpen tudjuk biztosítani a lakosság számára. Úgy kell ezt elérni, hogy közben szembe kell nézni a klímaváltozás negatív hatásaival, valamint a napról napra csökkenő termőterület és a talaj termőképességének csökkenése okozta gondokkal is. Ha figyelembe vesszük, hogy földművelésre a Föld szárazföldjének csupán 11%-a alkalmas – mert a többi sziklás, vizes, száraz, rossz minőségű, fagyos vagy mérgezett, egy részük pedig gyenge vagy kimerült –, akkor láthatjuk igazán, hogy mennyire grandiózus az előttünk álló feladat.
A szárazföld csupán 11%-ka alkalmas földművelésre
A FAO adatai szerint az elmúlt 50 évben az intenzív szántóföldi termelés következtében a mezőgazdasági területek 65%-a károsodott. A mezőgazdaságba bevont területek talajain szinte mindenütt kimutatható a talajminőség romlása. Erre
több fizikai tünet is utal, úgymint az erózió, a defláció, a kérgesedés, a cserepesedés, a tömörödés, a szikesedés miatt bekövetkező talajszerkezetromlás, a belvízveszély stb. Az erózió a talaj kémiai tartalékainak kimerülését, a szervesanyag-tartalmának csökkenését, a szerves anyag minőségének romlását jelenti. A káros hatások talajtípusonként, éghajlatonként, termesztési rendszerenként azonban jelentősen eltérhetnek. A termőréteg egy része szikesedett, nagyobb része savanyú, továbbá a csapadékosabb helyeken gyengén savanyú vagy lúgos lett. A fenti problémákkal párhuzamosan jelentkezik az a gond, hogy a földek tápanyagszolgáltató képessége is csökken. Így a termesztett növényeinkben – a kimutatások szerint is – az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a vitamin-, és ásványianyag-tartalom. Ez mind kihat a termelt élelmiszereink és takarmányaink minőségére.
Nyilvánvaló, hogy gyenge minőségű talajokon a termelés kockázatos és jóval költségesebb, mint a jó adottságú területeken.
A különböző talajjavító eljárásoknak (pl. a meszezésnek) és talajkímélő módszerek alkalmazásának éppen az a célja, hogy a talaj termékenységét fenntartsák és fokozzák, a növények ökológiai igényeit kielégítsék, biztosítsák a talaj zavartalan funkcióképességét és növeljék a befogadó képességét. A talaj termőképességének megóvása azért szükséges, mert csak ez biztosítja a minőségi élelmiszerek előállítását, mivel kézenfekvő, hogy a talajminőség romlásával romlik az élelmiszerek minősége is.
A mezőgazdasági jellegű országok, így Ukrajna legnagyobb kincse a termőföld és az édesvízkészlet. Az országban a talaj pusztulása még nem olyan látványos, de ha „csupán” az jelenlegi mértékben és ütemben romlik, akkor hamarosan elfogy a megfelelő, jó minőségű termőtalaj. A talajkészletek megkülönböztetett jelentősége a természeti erőforrások között észszerű hasznosítást, védelmet igényel. A talajhasználattal okozott károk nem csak közvetlenül a termőföldet, a talajt érintik, hanem közvetetten a felszíni és felszín alatti vízkészleteket, a felszín közeli légkört, élővilágot. A termőföldeket, a mezőgazdasági területeket természetes állapotukban is veszélyeztetik degradációs folyamatok. Emellett jelentősen csökkenti a területüket az urbanizáció, ipartelepítés, a település-, az infrastruktúra- és üdülőfejlesztés, a bányászat és a hulladékelhelyezés.
A Phylazonit Ukrajna Kft. azt tűzte ki célul, hogy egy komplex megoldási stratégia kerüljön a Földművelésügyi Minisztérium asztalára a mezőgazdasági termőtalajok védelméről. A talajok javításában óriási szerep hárul a baktériumkészítményekre, hiszen a túlzott kemizálásnak köszönhetően látványosan csökkent a talajélet, amit a szármaradványok több hónapi fel nem bomlásában is lehet észlelni. Az időben fel nem bomlott szerves anyagok erőteljes gombafertőzésnek vannak kitéve, ami nagyon károsan fog hatni az elvetett kultúránkra.
Az EU-ban már tettek a javulás érdekében
Ukrajna és Magyarország területének körülbelül a felén folyik mezőgazdasági termelés. Sokak számára ismert tény: a világ csernozjom készletének egynegyede Ukrajnában található. Ez egy hatalmas vagyon, amit meg kell óvni a következő generáció számára. A kárpátaljai földek termőképességének alakulásán is sok magyar gazda boldogulása múlik. A Phylazonit Ukrajna Kft. immár 2 éve azon fáradozik, hogy egy 21. századi szemléletet alakítson ki a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdák körében, akik felvállalták ezt a nem könnyű megélhetési formát, ebből kifolyólag a szülőföldön maradást.
Az Európai Unióban, így Magyarországon és Szlovákiában is felismerték a baktériumkészítmények, ezen belül a Phylazonit jelentőségét és fontosságát annyira, hogy ott már központilag támogatást is kapnak rá a gazdák, belátva, hogy termőföld a legnagyobb értékű mezőgazdasági erőforrás. Az Európa Unióban, ahol a föld már áruként szerepel, nem mindegy egy gazdának, hogy milyen állapotban van a földje, ha úgy hozza a helyzet, azt mennyiért tudja eladni. Ott rendszeresen végeznek talajelemzéseket az esetleges romlások megelőzése és kiküszöbölése érdekében.
Alacsony baktériumszám = alacsony talajtermőképesség
A kutatók mind gyakrabban felhívják a figyelmet arra, hogy talajainkban egyre szembetűnőbb a mikroorganizmusok hiánya. Nem kell bonyolult mikrobiológiai vizsgálatokat végeznünk ahhoz, hogy ezt megállapítsuk. A visszaforgatott növényi maradványok sokszor egy év után sem bomlanak le a talajban, pedig normális esetben a meglévő baktériumok hatására azok belátható időn belül (1-2 hónapon belül) átalakulnak hasznos anyagokká. A termőföld a benne lévő élő szervezetek sokasága aktív tevékenységének köszönhetően válik porhanyóssá, jól szellőzővé, levegőssé, képes lesz tápanyagokkal ellátni a növényeket. Amennyiben nincs elég hasznos mikroorganizmus a talajban, azzal nem csak a nitrogén, a foszfor és a kálium, hanem valamennyi mikroelem felvétele is korlátozódik. Ez utóbbiak hiánya pedig nem csupán a növények megbetegedéseit okozhatják. A megtermelt termék belső tartalmának romlása, minősége ugyanolyan negatív hatással van a velük feletetett állatokra, vagy később az ezeket a termékeket fogyasztó emberekre.
A Phylazonit Ukrajna Kft. által javasolt talajcentrikus gazdálkodás technológiájával mi elérhetővé tesszük mindenki számára azt, hogy pontos képet kapjon az általa művelt talaj állapotáról és tápanyag ellátottságról, valamint megtudja, konkrétan milyen tápanyagokra van szüksége a földjének.
Év végén, illetve az év elején az ember magánéletben és munkájában is rendet rak. A mezőgazdaságban ez úgy néz ki, hogy tervet készítünk: mit hová tegyünk, miből mennyit használjunk fel az egyes területeken. Ha a terméshozam növekedést szeretne elérni, akkor a gazdálkodási terv összeállításának szerves része kell, hogy legyen a talajvédelem is, amelyben fontos szerepet játszik a Phylazonit baktérium készítmény.
Forduljanak hozzánk bizalommal a 096-587-11-86, 066-437-58-00-s telefonszámokon.