A Kárpátaljai földekre nem a magas tápanyagmennyiség a jellemző. Az eddig elvégzett talajvizsgálatok után azt láttuk, hogy majdnem az utolsó órában vagyunk a tápanyag-ellátottság szempontjából. A tartalékok kimerültek, az átlagos 2-2,4 százalékos humusztartalom mára 0,7-1,5 %-ra csökkent, emellett magas a talaj savtartalma is. Azzal, hogy nem veszünk róla tudomást, pont ugyan azt érjük el, mintha egy lappangó halálos betegséget kezelnénk könnyelműen. A hosszú évek során kitaposott út már nem járható, váltani kell! Ugyanakkor az innovatív mezőgazdaság legelőször a fejünkben kell, hogy megszülessen, s majd csak ezt követően tárgyi javakban!
A korai tavasz hatására előbújt növények a májusi lehűléseknek köszönhetően stressz hatásnak vannak kitéve. Hiszen az egy nap folyamán tapasztalható hőmérséklet különbségek az egészséges növényeket is próbára teszik. Nem beszélve azokról, amelyek valami folytán (a nem minőséges talaj előkészítés, rossz vetőmag, tápanyagok hiánya stb.) nem kapták meg a megfelelő körülményt az optimális keléshez és növekedéshez.
Területünkön – habár május közepe van – befejezéséhez közeledik a kukorica, és egyéb melegebb hőmérsékletet kívánó kultúrák vetése. Ez azért is húzódott el, mivel egy hete még reggelente nulla fok körüli hőmérsékleteket és talajmenti fagyokat is mértek helyenként, és a talaj
állapota sem engedte meg a szántást, vagy tárcsázást.
Megfelelő tarlóbontással a viszontagságok ellen
Azok, akik vetés előtt időben bedolgozták az elővetemény szármaradványait a talajba – és ha a szármaradványokat megfelelően kezelték Phylazonit Tarlóbontó készítménnyel – némileg nyugodtabbak lehetnek, mivel a veteményeik jobban viselik a hőmérséklet ingadozását. Azért, mert termék tartalmaz olyan baktériumtörzseket, amelyek nem csak gyorsabban lebontják a szármaradványokban lévő tápanyagot, sőt a növények számára könnyen felvehetővé alakítják azt. Tehát ellenállóbbá teszik a növényeket a betegségekkel szemben.
A növény számára szükséges tápanyag gazdálkodás hatékonyságának elérésére legalább ugyanennyire fontos azt is tudni, hogy a növény fejlődése során mikor, milyen tápelemre és milyen mennyiségben van szükség.
A vetések előtt bevitt tápanyag biztosítja a kezdeti fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, továbbá a növekedés során szükséges tápanyagmennyiség egy részét. A többit a növény növekedése folyamán időszakonként pótoljuk. A legjobb eredményeket akkor érhetjük el, ha minél különbözőbb tápelemeket tartalmazó fejtrágyázást, fejtrágyázásokat végzünk.
A korszerű mezőgazdaság alapja a termőtalaj termékenységének megőrzése és talajélet növelése
A termőföld meghálálja a vele való foglalkozást, és ha adnak neki, akkor képes viszont adni. A talajélet pusztulása kevéssé látható közvetlenül, közvetetten viszont megjelenik szinte minden agrártechnológiai problémában. Ezért létfontosságú volna a talajok mielőbbi jobb állapotba hozása. Az egyoldalú műtrágyázás, a normán felüli növényvédő szerek használata, illetve a szerves trágya kijuttatásának csökkenése a talaj termékenységének csökkenését eredményezik. Persze ez nem jelenti azt, hogy a korszerű növénytermesztés meg tud lenni műtrágya nélkül, de figyelembe kell vennünk a szerves tápanyag gazdálkodási beavatkozások szükségességét is.
A termőföld meghálálja a vele való foglalkozást, és ha adnak neki, akkor képes viszont adni
Miben rejlik a jövő?
Az utóbbi időben a növények táplálása új alapokra helyeződik. Előtérbe kerül ezáltal a talajélet h
elyreállításának fontossága. Amit a talajéletet növelő mikrobák irányított alkalmazásával valósítanak meg, melyek aktivitása nagymértékben meghatározza talajaink termőképességét. A növényi maradványok lebontásával tápanyagot szabadítanak fel, felvehetővé teszik a növény számára az azokban levő mikroelemeket. Nem terhelik káros anyagokkal a talajt, sőt pozitívan hatnak a talaj savasságának semlegesítésében Általuk csökkenthető a bevitt műtrágya mennyisége – tehát morzsalékosabbá válik talajunk.
Liebig, német mezőgazdasági vegyész 1840-ben fogalmazta meg máig is érvényes minimum törvényét:
a növények fejlődését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelen lévő tápanyagmennyiség határozza meg.
Tehát ha a bevitt baktériumokkal mobilizálni tudjuk a talajban lévő, de a növények számára elérhetetlen formában lévő tápanyagmennyiséget, akkor az Ukrajnában egyedülálló, Magyarországon gyártott Phylazonit bevitele jó befektetésnek bizonyul.
Csulák Ernő, agrárámérnök, Phylazonit szaktanácsadó