Nagy iramban megérkezett a tavaszi munkák ideje a kiskertekben, fűtetlen fóliasátrakban is. Nagyon sok háztáji parcellán kezdenek bele az alapvető élelmiszerek és a megélhetést biztosító növények megtermeléséhez. Manapság, a túlzott műtrágyázás következtében biztosan sokakban felmerül a kérdés, vajon megbízhatunk-e a megtermelt növények minőségében? Hála az égnek a legtöbb modern gondolkodású termelő már nem csak a mennyiséget célozza meg a termelése során. Hiszen rendelkezésre állnak olyan módszerek, amelyek segítségével BÁRKI számára lehetséges a BIO élelmiszerek előállítása, akár otthon is.
De kezdjük a legelején. A legelső munkafolyamat rendbe hozni a termőtalaj felszínét, eltávolítani a tavalyi évről megmaradt gyom, esetleg a zöldségnövények maradványait. Köztudott tény, hogy számos fertőző forrás telepszik meg az elhalt maradványokon, ezért kell megszabadulni tőle. De milyen áron?
Fáradságos munkafolyamat a gereblyézés, ráadásul utána még el kell hordani a kupacokat komposztálásra, égetésre egy félre eső helyre. Ez utóbbit igen káros dolognak vélem, mivel már sokszor említettem, hogy lehet a helyén is felszámolni értékké alakítani a gondot jelentő növényi hulladékot. Aki viszont szerves trágyával tölti fel a talaj tápanyagkészletét az is használhatja e remek készítményt a gyorsabb folyamatos tápanyagfeltárás érdekében.
A talaj felszínre rászórjuk a baktériumkészítményt, majd bedolgozzuk azt a talajba. Jelentős tápanyagforrást nyerhetünk ezáltal a kis ráfordítással, s még a környezetet is óvjuk. A márciusi hónapban már időszerű a zöldség magvakat elvetni. A sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, vöröshagyma, korai burgonya, fejes saláta, spenót, sóska, kapor, borsó magvakat most kell elvetni a földbe. Kezdésképpen leszórhatjuk permetezőgéppel (2-3 dl/10l víz ami elegendő egy 300 – 400 m2 területre) Tarlóbontóval a talaj felszínét, majd ezt követően felássuk azt. Vetés előtt azon – Talajoltónak nevezett – baktériumtörzseket ajánljuk, amelyek a kikelő, s fejlődésnek indult növényeket ellátják majd tápanyaggal a fejlődésük folyamán.
A baloldalon Phylazonit és szerves tárgya, míg a jobb oldalon a szerves trágya és műtrágya került a talajba
A korai vetések mellett törekszünk, hogy földbe kerüljenek a hidegtűrő karalábé, káposzta, karfiol palánták is. Ezen kultúrák fejlődését is segíthetjük a baktériumtenyészettel. Nincs olyan növény, ami nem hálálná meg a törődést. Részletesebb felhasználási javaslatokat tudunk adni minden érdeklődőnek, akik bizalommal fordulnak hozzánk. Nem késő most sem kijuttatni a Phylazonit készítményeket, mert a növénytermesztésben a megelőzés a fontos, nem pedig a már felszaporodott kórokozók felszámolása, ami igen drága mulatság. A termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon megszüntetni. Ezzel tehát azt is kijelenthetjük, hogy a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni. A talajbaktériumok konzekvens használata lényegesen jobb (80-90 % körüli) műtrágya hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet.
Nem csak nagyobb, de egészségesebb is a termés a bal oldalon
Egyes kutatások szerint legfeljebb 60 évre elegendő termőföldünk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés. A talajbaktériumok, a baktériumtrágyák elsődleges szerepe (sok más mellett) tehát az egyensúly visszaállítása a talajainkban, csak a baktériumpopuláció intenzív növelésével érhető el.
Baktériumkészítmények használatával a megtermelt élelmiszer egészségesebb lesz, így kevesebb növényvédő szer maradvány fogja terhelni a szervezetünket.
Tóth Zoltán, kertészmérnök