Az évszaknak megfelelően márciusban a nappalok egyre melegebbek és hosszabbak lesznek, a természet újjáéledésével egyre több erőgép jelenik meg a mezőkön. Földműveseink azon szorgoskodnak, hogy befejezzék a még el nem végzett, vagy a tervnek megfelelő munkálatokat. Kárpátalja különböző járásaiban más-más időpontban érkezik a tavasz, és így
különböző helyeken 
másféle munkák válnak éppen esedékessé. A nagyszőlősi, ilosvai és ungvári járásokban már elkezdődött, sőt egyes falvakban már be is fejezték a korai káposzta kiültetés
ét és a korai burgonya ültetését. Tették ezt annak reményében, hogy a szokásos tavaszi eső megáztatja a földeket, és így a levegő felmelegedésével egyenletesen elindul a
kultúrák növekedése. Míg egyes helyeken már vetnek, a legtöbb területen most kezdik csak el felszámolni a tavalyi tarlót. Erre pedig a legnépszerűbb módszer a tarlóégetés.
Megkezdődtek a tavaszi munkák a beregszászi járásban is. Elsősorban a hidegtűrő kultúrák vetését kezdték el a gazdák, a zab és korai árpa már több helyen a talajban várja a felmelegedést. A határt járva hatalmas mezőket láttunk, amint éppen lángokban állnak, füstfelhőbe borulnak, vagy már le van égetve a tarló. Holott ez törvényileg tiltva van, az eljárás mindamellett nemcsak káros, de veszélyes is.
A tarlóégetés a szántóföldi növénytermesztés egyik legvitatottabb „munkafolyamata” is
Sokan még mindig hasznos, egyszerű és a lehető leggyorsabb tevékenységként tekintenek a tarlóégetésre, s úgy vélik, ezzel elősegíthetik a természet újjáéledését. Ugyanakkor a metódus a szántóföldi növénytermesztés egyik legvitatottabb „munkafolyamata” is – látszólag néhány előnye van, de lényegesen több az olyan hátrány, amely feltétlenül átgondolásra kell(ene) késztessen mindenkit, aki élni kíván vele. Az égetés támogatói azzal érvelnek, hogy így elpusztítható a gyommagvak, a kártevők és a kórokozók nagy része. Ezzel szemben a valóság az, hogy a pusztítás csak a felszínre, illetve az alatta lévő néhány centiméterre terjed ki. Ugyanakkor jelentősen károsodnak a hasznos bioszervezetek, megbomlik a környezet biológiai egyensúlya, amit aztán ugyancsak nehéz helyrehozni.
Legnagyobb hátránya – vitathatatlanul –, hogy a felügyelet nélkül hagyott vagy szeles időben végzett tarlóégetés szempillantás alatt pusztító tarlótűzbe csap át, mint történt ez az elmúlt napokban többször is. Az utóbbi napok szeles időjárása ugyancsak fejfájást okozott az erdészeknek is, hiszen hatalmas károkat okozhat egy erdőtűz, nem beszélve a vadak pusztulásáról. Tarlóégetéskor különböző nehézfémek, továbbá nitrogén-oxid, szén-monoxid és egyéb mérgező anyagok kerülnek a levegőbe.
A természet és talajunk megóvása érdekében már többször is írtunk a növényi maradványoknak a talajba való visszajuttatásáról, annak jótékony hatásáról. A Phylazonit talajbaktériummal ledolgozott majd a talajba visszajuttatott növényi maradványok jó hatással vannak az amúgy is elsavasodott talajaink Ph értéke állagának visszaállítására. Emellett megnő a kultúrnövényeink által felvehető tápanyagok aránya is. A baktériumos kezelés következtében csökkennek költségeink, mivel a befektetett pénzünk legalább dupla hasznot hoz azáltal, hogy kevesebb műtrágyát kell bevinnünk, megnövekszik a növény által felvehető tápanyagok mennyisége, csökkennek a növényvédelmi költségek. Ez úgy válik lehetővé, hogy az egészségesebb növény kevésbé lesz a betegségek áldozata, mivel ellenállóbb a káros hatásokkal szemben. A tavaszi vetések előtt a hektáronként 10 liter Phylazonit Tarlóbontóval kezelt talaj elősegíti a gyorsabb, erőteljesebb csírázást, majd a nagyobb tömegű, mélyebbre hatoló gyökérzetnek köszönhetően az egyenletesebb kelést és növekedést növényeink számára.
A Phylazonit hatására talajunk morzsalékosabbá válik, amelyben mindenféle kultúra jobban érzi magát, nem beszélve a vonóerő szükségletének csökkenéséről, ami visszaköszön a gázolaj fogyasztásnál, vagyis kevesebbet kell költenünk egy egységnyi terület megművelésére.
A táblázatban láthatjuk, hogy egyes növényi maradványok (szár-, levél, csutka-, gyökér-, szalma) nagyon sok tápanyagot tartalmaznak.
| Mezőgazdasági kultúra | Terméshozam
tonna/ha |
Visszamaradt növénymaradvány t/ha | Nitrogén kg/ha | Foszfor
kg/ha |
Kálium
kg/ha |
| Kukorica | 8 | 12-13 | 78-88 | 40-44 | 118-139 |
| Búza | 4 | 7-8 | 40-46 | 29-31 | 61-73 |
| Napraforgó | 3 | 13-14 | 79-91 | 61-68 | 260-340 |
Szűkebb pátriánkban szerencsére egyelőre nem okozott visszafordíthatatlan károkat a tarlóégetés. Reméljük, a továbbiakban egyre többeknek merül fel a fejében az a gondolat, hogy a környezetünk kímélése, talajaink állagának javítása, a mezőgazdasági munkálatok költségeinek csökkentése érdekében mihamarabb áttérnek a talajcentrikus gazdálkodásra és elkezdik a baktériumtrágya használatát.
Ha szeretnének többet megtudni ezzel kapcsolatban, forduljanak bizalommal hozzánk! Szívesen segítünk, tanácsot adunk tapasztalt mezőgazdászokból álló csapatunk tagjainak bevonásával.
Csulák Ernő agrármérnök, Phylazonit szaktanácsadó