Kárpátalja lakosságának egyik megélhetést biztosító forrása a fóliás zöldségtermesztés. A térségünk földrajzi fekvése lehetővé teszi a korai hajtatást. A környező településeken igen ám, gomba módjára elszaporodtak ezen létesítmények. A több éve termelő gazdák tudják már a fortélyait ezen mesterségnek, de néha nekik sem sikerül eredményesem zárni az évet. A termelők többsége mindig így év elején gondban van, töpreng azon mit kellene az idei szezonban termeszteni. A döntést még az a tény is nehezíti, ha már megveszik a méregdrága vetőmagot, sikerül-e megfelelően gondját viselni a kikelt növényeknek. Kigyűjtöttük, melyek a legfontosabb teendők a fóliasátrakban!
Fontos lépések, műveletek sorozata nehezíti meg a termesztés sikerességét. Szeretnénk néhány jó tanácsot adni a most induló és a már régebbi termelőknek egyaránt. A legelső lépések, amit nem árt ha megteszünk az, hogy a szezon előtt felmérjük a tápanyagok mennyiségét a talajban. Esedékes előkészíteni fóliáinkat erre az évre.
- Miért is van erre szükség teszik fel a kérdést? Rövid magyarázattal szolgálhatunk. A most kezdőknek azért, hogy tisztában legyenek azzal a ténnyel, lehet-e az adott helyen zöldséget termeszteni, s ha igen akkor mi az, amit megéri hajtatni. A több éve termelőknek meg azért, hogy megtudják milyen tápanyagok halmozódtak fel az évek során. Mert tudjuk a megépített létesítményt a helyéről már nem vihetjük el, ha túladagoljuk benne a tápelemeket, azt csak kimosással esetleg talajcserével szüntethetjük meg. Az említett eljárások költségesek, azonban ezek a problémák nem jelentkeznének, ha megfelelő technológiát alkalmaznánk.
A Phylazonit Ukrajna KFT. munkatársai felvállalták a szántóföldi nagygazdák mellett, a fóliás zöldségtermesztők segítését szolgáló, a zöldséghajtatáshoz szükséges számítások elkészítését is. A számításaink alaplépése tehát a talajminta, így meghatározható mit érdemes az adott területen termeszteni. A zöldség termesztésben is minden zöldségnek eltérő a tápanyagigénye.
Phylazonit és a szerves trágya kiváló alap.
- A talajelemzésre – mivel az ott maradt tápanyagok és a növénymaradványokból kinyerhető tápelemek felhasználására kell tehát építeni a gazdálkodást, mert így kaphatunk megfelelő eredményt s ezáltal hasznot is. A talaj elemzés alapján és a növénymaradványokból kinyert tápelemek összesítésével, konkrét számítást tudunk adni, a zöldségfélék tápanyagigényének ellátására. A tapasztalat azt mutatja, hogy minden termelőnek más-más értéket mutat a talajmintája. Nem lehet felírni azonos receptet, pedig sokan elsajátítanak egy módszert, technológiát ami a legtöbbször hosszútávon nem működik. Az ilyen gazdálkodás következménye az, hogy már nem elég a feleslegesen felhalmozott kémiai elemeket kimosni, talajcserét kell alkalmazni. A külföldi példák azt mutatják, megfelelő odafigyeléssel, körültekintéssel kell űzni ezt az iparágat. Minekünk is alkalmazni kellene egy ilyen innovatív technológiát amit az előző heti újságcikkemben is próbáltam egy mondatban megfogalmazni, miszerint:
A talajminta alapján, a Phylazonit szárbontó alkalmazásával a növénymaradványból kinyert tápanyagot hasznosítva, számításokon alapuló konkrét ajánlásokat tudunk adni a tervezett termésmennyiség eléréséhez szükséges tápanyag pótlásra.
Ezzel a technológiával érhetünk el megfelelő eredményt, s hasznot. Miben mutatkozik meg ez a haszon? Nem kell kihordani a növénymaradványokat – ami időigényes s költséges. A maradványból értékes tápanyagot lehet kinyerni, nem kell feleslegesen pénzt fordítani műtrágyákra meg kondicionáló készítményekre. Már csak a szükséges, hiányzó részt kell pótolni. A növényvédelmi kérdésekre is megoldást kínál, mivel a lebontott növénymaradványon már nem képes áttelelni, megmaradni a kárt okozó betegségek forrása. Az alkalmazása ennek a módszernek tehát számos területen csökkenti a kiadásokat.
Költségmegtakarító eljárás ez és egyedülálló technológia is egyben. A tavaly sok gazda kipróbálhatta ezt a módszert, amit érdemes lenne követni másoknak is ebben az évben. A zöldségfélék magjainak a vetését sokan a napokban kezdték meg. Az ültetésig még 6-8 hét van előttünk, ez bőven elegendő idő a talajban lévő növénymaradványok teljes felszámolásához, tápanyaggá alakításához. A legtöbb gazda a növénysorokat szalmával takarja.
- A takarásra használt maradványt tarló bontó készítménnyel kezelik, majd bedolgozzák a talajba, mert ezáltal is jobb lesz a szerkezete. Néhányan hasonlóan takarják, de csak beforgatják. Előfordul ebben az esetben, hogy nem bomlik le teljes mértékben az ültetésig. Most még érdemes kihasználni ezt a pár hetet, rásegíthetünk a növénymaradványok lebomlására, kinyerve ezáltal jelentős mennyiségű természetes eredetű hatóanyagot. Egynéhány termelő a mi tanácsunkat követve a paprika szármaradványait dolgozta le tarló bontó készítménnyel, beforgatta ezt a zöldtömeget, kinyerve ebből jelentős mennyiségű tápanyagot és szerves anyagot egyaránt. A fólia talaja még így is szegénynek tűnt, ezért bevetette búzával, amit most tavasszal fog ismételten lekezelni tarló bontóval. Köztudott tény, hogy a legjobb elővetemény a zöldségféléknek a kalászosok. A Phylazonit készítményeket mivel a használata engedélyezve van, a biogazdálkodásba is beilleszthetjük. Kevesebb méreg kerül a növényeinkbe ezáltal, mert nem mindegy majd mit eszünk meg!
- Készüljünk közösen egy sikeresebb évadra, alkalmazva egy működő technológiát, ami a gazdálkodásunk sikerének a kulcsa.
A jó alap biztosítja a korai, szép termést.
Ha szeretnének megismerkedni, többet megtudni az új, innovatív módszerről, forduljanak bizalommal hozzánk! (Szívesen segítünk, tanácsot adunk tapasztalt mezőgazdászokból álló csapatunk tagjainak bevonásával).
Tóth Zoltán kertészmérnök, Phylazonit tanácsadó.